2021. december 31., péntek

Profi adatok a balatoni hullásról

Cseh csillagászok az Európai Tűzgömbfigyelő Hálózat kamerái által rögzített képek alapján szintén kiszámolták az október 20-i hullás adatait. Eredményeiket publikálták is, melyből ezáltal sokat lehet tanulni olyan műkedvelők számára mint amilyen én is vagyok. A számított nyomvonal 800 méterrel nyugatabbra jött ki nekik, a végső magasságot pedig 26 km-re számolták, az általam számított 24,8 helyett. Részben emiatt - a magasság különbség miatt - a számított szórásmezejük középvonala 1,2 km-el DK-i irányba tolódott az általam számítotthoz képest. A publikált információik alapján én is kiszámítottam a szórásmezőt, ez a szórás látható az általuk számolt sárga mező szélén. Tehát látható, hogy a magasabbról indított szórás elkezdte rátolni az eredményt a mezőjükre, de önmagában ez nem elég az eredmények teljes egyezéséhez. Sajnos azt nem tudhatom mi okozza a további különbséget, hiszen nem rendelkezem sem az ő pontos kiinduló adataikkal, sem azzal a programmal amivel számolnak. A szórásmező számításra saját programot használok.


Az azonban biztató, hogy nincsenek óriási különbségek. A maradó - lehullott - tömegre ők is pár száz grammot adtak meg ! Látható, hogy csupán meteorológiai kamerák képéből és videóiból számolva is kb. 1000 m-es közelségébe lehet kerülni a hullásnak.

Az eredeti cikk.

2021. október 23., szombat

A balatoni tűzgömb feltételezett szórásmezeje

Az október 20-i tűzgömb újabb felvételének kimérésével közelebb sikerült jutni az esetleges maradó tömeg kiszámításához. Ehhez a VMETEO oldal egyik kamerájának képe segített, mely közelről (Veszprém) látta a hullás legvégét. Gucsik Bence mentett róla csillagos hátterű képeket és kérte be a kamera pontos koordinátáit Landy-Gyebnár Mónikától. A felvétel 7 képkockán rögzítette a hullás utolsó pillanatait, ezek képkockánkénti kimérése adja a jelenlegi számítás alapját.

https://vmeteo.hu/
 

Ahogyan sejthető volt - mivel ez a kamera közelebb volt a hulláshoz, jobban látta a végét - a meteor tovább követhető a felvételen mint a korábbi kimérés alapján, egészen 24,8 km-es magasságig. A sebessége ezalatt 9 km/s -ról 3,75 km/s-ra csökken. Ne felejtsük el, hogy bár ez az utolsó fény amit látunk a hullás alatt, ez nem azt jelenti, hogy a test itt váltott sötét repülésre ! A felvétel még világos égen készült és ez a kamera nem annyira érzékeny a halvány fénypontokra. Ezért a maradó tömeg valószínűleg ennél mélyebbre jutott még pár száz méterrel. Folytatva a sebesség csökkenés ütemét a feltételezett végmagasság 24,6 km 2,5 km/s mellett.

A képkockánként kimért sebességből, sebesség változásból és pillanatnyi magasságból számítható, hogy mekkora tömeg végzi ezt a mozgást. Ez alapján az utolsó képkockán 1,2 kg-os test mozgását látjuk. Még egyszer... ez még nem az abláció végét jelenti, tehát ez még tovább csökkent, vélhetően 1 kg alá. Viszont a felvétel alapján ezt végig 1 test teszi. Ha több darabra is szakadt a végén, az láthatóan nem különült el ebből a távolságból (kb. 40 km)

A sötét repülés modellezését ezekkel az adatokkal végeztem, a budapesti 20-i deles és éjfeles szelekkel. A maradó tömeget 100 g - 1 kg adtam meg. A testek indulási magassága 25,1-től 24,6-ig változó magasságú a számított pálya mentén. A gravitációs elhajlást - ennyivel tér el a számított nyomvonal az egyenestől - nem vettem figyelembe (27m) mert elhanyagolható az egyéb pl. szélmérés bizonytalanságaihoz képest. A programom jelenleg még nem kezeli a sötét repülés közbeni darabolódást, tehát akár az is lehetséges, hogy a hullás 'nagy' végén találjunk kisebb darabokat, de az attól még a számított mezőn helyezkedik el. Sajnos a deles (UT) és éjfeles (UT) modellek eredménye erősen eltér. Mivel a hullás a kettő között 16:28 (UT)-kor történt, feltételezhető, hogy a két számított szórás között, a deleshez közelebb valószínű a találat. A mellékelt képen Lellétől délre látható a deles mérés eredménye, keletre az éjfeles széllel számolt szórás.

Ennél a tűzgömbnél sok paraméter és megfigyelt körülmény támasztja alá a meteorithullás valószínűségét. Aki teheti - esetleg a környéken él - próbálja meg az esetleges lehullott darabok megtalálását.

2021. október 21., csütörtök

Balatoni tűzgömb

2021 október 20-án este 18:28 (helyi idő) fényes tűzgömböt láthattak a szerencsések. A kora esti időpont miatt a meteorkamera rendszerek többsége még nem indult el. A meteorológiai kamerák, illetve sok autós kamera viszont sikerrel rögzítette a jelenséget. 

Schmall Rafael felvétele Kaposfőről

Az első mérések szerint a meteor 91 km-en izzott fel, 17 km/s-al 70 fokos beesési szögben tett meg a légkörben 67 km-t alig 4 mp. alatt. Eközben Padragkúttól, Révfülöpig jutott, ahol 28 km magasságban látni utoljára. A méréshez kizárólag a meteorológiai kamerák képeit használtam fel, ezért ha megjelenik a "profi" rendszerekből számított információ, összevethető lesz a kettő. Még vannak kimérésre váró felvételek, melyekhez csillagos háttér szükséges (ezért nincsenek még kimérve) Ezek alapján még várható, hogy a végső magasság 1-2 km -el alacsonyabbra kerül. Nem rendelkezem még a hullás végéről kellő időfelbontással készített videóval sem, ezért a dinamikus tömeg számítás is várat magára. Így azt sem tudom még kijelenteni, hogy volt-e maradandó tömeg. Viszont a hullás paraméterei - 25km feletti végmagasság, magasabb átlagsebesség, alacsonyabb max. fényesség - alapján csupán pár száz gramm lehet kérdéses. Amennyiben további anyagot sikerül feldolgozni és a hullás körülményei tisztázódnak, frissebb adatokkal jelentkezem...


2021. október 16., szombat

A bajai tűzgömb szórásmezeje

Az október 13-i tűzgömbről a Szegedi Tudományegyetem Bajai Obszervatóriuma (Jager Zoltán) tett közzé egy tökéletes videót. A jelenséget az AllSky7 európai tűzgömbmegfigyelő hálózat (AllSky7 Fireball Network Europe) bajai kamerája rögzítette. A felvétel lehetővé tette a korábbi számítás pontosítását.

 

Az újabb adatok szerint a főtömeg 21,8 km mélyre hatolt a légkörbe. Jól látható a robbanásos (2x) darabolódás, mely 4 nagyobb tömeget eredményezett. Ezeknek a képkockánkénti kimérése az alapja a dinamikus tömeg számítás eredményének.


Ezek alapján mind a négy tömeg elérte az ablációs (megfolyás) sebességhatár alsó értékét (2,6 km/s) ám a 3 és 4 -es darabok sajnos teljesen felélték anyagukat. Belőlük csak kisebb szemcsék érhették el a felszínt. A 2 és 1 -es darabok azonban elég nagyok voltak, hogy túléljék a hullást. A 2-es kb. 160g az 1-es kb 700g-os. A felvétel alapján nagyobb pontossággal sikerült meghatározni a sötét repülés kiinduló paramétereit. A szórásmezőt a számított tömegek, paraméterek és a szegedi magaslégköri mérés alapján készítettem el. Aznap déli és éjféli szelek figyelembevételével...nincs különbség a két szórás között !


Piros területtel jelöltem a legvalószínűbb részt. Kérem amennyiben a helyiek meg tudják oldani a terület legális megközelítését, próbálják meg a frissen hullott meteoritok keresését.

Érdekes megfigyelni, hogy a modell alapján van egy másik terület is (kisebb, sokkal kisebb valószínűséggel) Ezt a fajta kettősséget nem először látom és szerintem nem modell hiba ! hanem valóságos jelenség. A szél képes 'kiválogatni' bizonyos formájú és tömegű testeket...

2021. október 14., csütörtök

Mélyre hatoló tűzgömb Baja felett

2021 október 13-án este 20:16 (helyi idő) fényes tűzgömböt rögzítettek a meteorológiai kamerák. A tűzgömb lassan kb. 6 mp. alatt hullott, nagyobb felfényesedések nélkül. (A jelenlegi felvételek alapján) Fényessége vetekedett a félhold fényével.

Landy-Gyebnár Mónika felvétele (Veszprém)

A közelítő számítás alapján a tűzgömb 89 km-en fénylett fel Szerbiában, Bácsgyulafalva közelében. Átlagos sebessége 14 km/s volt, beesési szöge 49 fokos. A légkörben megtett 85 km alatt átlépett a határon és Magyarország légterében Sükösd felett 25 km-el hunyt ki. Ezalatt az elméleti egyenestől 115 méterrel került közelebb a földi gravitáció miatt. A naprendszerbeli pályája a megszokott módon alakul, az anyag a Mars és a Jupiter közötti övből érkezett.




A számítások további pontosításához, több és pontosabb felvétel szükséges. A hullás időtartama, fényessége és mélysége alapján akár megmaradó tömeg is lehetséges. A megmaradt tömeg becsléséhez - dinamikus tömeg számításhoz - nagyobb időbeli felbontású videó szükséges. Amennyiben lesz ilyen, további számításokkal jelentkezem...




2021. október 5., kedd

Merengés a Kindberg meteorit hullás felett

Látva a legújabb osztrák meteorit képeit eltűnődtem. Hogyan jutott ez a 233 grammos darab Kindberg közelébe? Ha valaki látta a korábbi - akár a Cseh akár az általam közölt - szórásmező számításokat, azokban a 200 gramm körüli darabok jóval korábban már Turnau előtt földet értek.

A válasz természetesen roppant egyszerű. A képeken is látható, hogy a megtalált darab csupán egy töredék. A sötét repülését nem 200 grammosan hanem 2 - 3 - 4 kilósan kezdte meg ! majd valamikor a sötét repülés közben levált a fődarabról... így kerülhetett (és csak így!) Kindberg közelébe, ahova a szórásmező számítások a 3-4 kg-os tömegű darabokat jósolják.

A dolog nem is ezért izgalmas. Hanem azért, mert ha tudnánk pontosan hol találták meg, akkor lehetne következtetni a fődarab tömegére is. Tegyük fel, olyan helyen találták ahova a 2 kg-os darabokat a modell már nem jelzi semmilyen körülmények között, akkor biztosak lehetnénk benne, hogy a fődarab - amiről levált - ennél nagyobb kellett legyen. Az már most valószínűsíthető, hogy a modellből származó adatok szerint a formája inkább lekerekített mint lapos. Formája inkább hasonlít a Kabára mint a Stubenbergre.

Az is érdekelt, mi okozta a Cseh és a saját előrejelzésem fővonala közötti kb. 1 - 2 km eltérést. A választ erre is gyorsan megtaláltam. Bár azt nem tudom a csehek pontosan hogyan számítják a sötét repülést és milyen kiinduló adataik vannak, de az elég szembetűnő, hogy ha a müncheni 12UT-s magaslégköri széllel végzem el a számítást, akkor a két előrejelzés teljesen fedésbe kerül. Én anno a müncheni 00UT-s széllel adtam ki a szórásmező előrejelzést, hiszen ez csupán 4 órára volt a tényleges hullástól (3:47UT) A valóságban persze ki tudja pontosan milyen szél volt kelet ausztriában? erről sajnos nicsenek adataim, nem volt mérés? Sajnos elég jellemző, hogy 300 km távolságban elvégzett szélmérést kell felhasználni...

Az eredeti - angol nyelvű - cikkem itt olvasható. 

A képen, minden kiinduló adat ugyanaz, csak a szél adatok mások. A Cseh előrejelzés a piros vonalak által határol terület. Az 1 - 4 kg induló tömegű darabokra számítva.



2021. szeptember 9., csütörtök

Keresési esély a környezet és az idő függvényében

Különböző helyzetekben többször felmerült a téma, mennyi időnk van megtalálni a meteoritokat egy hullás után. Friss hullás esetén igyekszünk a lehető legrövidebb időn belül a helyszínre érkezni, hogy legyen esélyünk megtalálni szabad szemmel az általában fekete külsejű meteoritokat. Mivel ezek a kövek felülről esnek, ezért - ha nem fúrják magukat a talajba - mindennek a tetején helyezkednek el... egy darabig. A kérdés, mennyi ez az idő? Hetek? Hónapok? vagy akár évek?

Rengeteg tanulmány elérhető az interneten - teljesen ingyenesen - a meteoritikát érintő legkülönbözőbb témákról. De a fent leírt kérdésre hiába kerestem tudományos választ, nem találtam ilyen jellegű megfigyelést. Pedig mi sem egyszerűbb ennél. Technikailag a kísérlet kivitelezése roppant egyszerű, viszont a válasz nagyon időigényes. Fogjunk egy nagyobb - kb. öklömnyi - követ és helyezzük el a megfigyelni kívánt területen. Készítsünk fotókat az elhelyezésről, hogy később könnyebben rátaláljunk az addigra esetleg benőtt kőre. Keressük fel időnként a helyszínt, próbáljuk 'megtalálni' a követ és figyeljük a környezetének változását. Próbáljunk a lehető legkülönfélébb területeket tesztelni. Ki mit tippel? Mennyi időnk van egy lumbhullató erdőben? Több, kevesebb vagy ugyanannyi egy tűlevelűben? Mi a helyzet ha a meteoritok sziklás, cserjés netán városi környezetbe hullanak? Felkapja-e a képzeletbeli meteoritunkat egy fűnyíró? Bemossa-e az eső a homokba, sárba? Felszedik-e az emberek a környezetébe egyáltalán nem illeszkedő követ? Ezekre a kérdésekre kerestem a választ.

Az első 'meteoritokat' 2017 őszén helyeztem le egy lombhullató erdőben, egy hegy északi oldalán. Ezeket újabbak követték 2018 tavaszán, cserjés, tűlevelű, sziklás és városi környezetben. Tettem köveket sűrűn járt turista útvonalra (OKT), melyek láthatóan kilógnak a környezetből (obszidián), mert kíváncsi voltam, hogy az emberek észreveszik, elviszik-e onnan. Városi környezetben jól látható, világos színű köveket alkalmaztam ugyanezért. Nézzük sorban a tapasztalatokat...


Az első kő, avarra helyezve fél évvel az elhelyezés után

...és két évvel később

két éves aprózódott avar fedi a követ

1. 2017 november, lombhullató erdő, hegy északi oldala, elhelyezés az őszi lombhullás után az avar tetején. 2018 április közepén az aljnövényzet megindulása előtt kerestem fel újra. Szinte semmi változás nem történt ! A kövön 1 db. kis levélke csücsült, amúgy szabadon állt. 1 hónappal később májusban már ugyanitt szinte térdig ért az aljnövényzet a keresés lehetetlen. 2019 tavaszra a követ már nem lehetett látni, az előző évben ráhullott avar teljesen eltakarta és rálapult. 2020 októberében a követ még megtaláltam a korábbi fotók alapján, de felülről természetesen láthatatlan volt. Nem csupán a korábban ráhullott avar takarta, de már volt rajta egy vékony 'humusz' réteg a korábbi év felaprózódott törmelékéből.

A májusi aljnövényzet lehetetlenné teszi a keresést

2. 2018 április, lombhullató erdő, meredekebb részen mint az előző helszín, köves talaj, ritkásabb aljnövényzet. Ezt a követ ősszel már nem találtam meg ! Még fotók alapján sem, mert ez alatt az idő alatt rádőlt egy fa a helyszínre !

3. 2018 április, tűlevelű erdő, hegy nyugati oldalán, vastag ( kb. 10 cm) tűlevél takarón elhelyezve. Ősszel és következő év tavasszal még meg volt, hosszas keresés után. Már 1 év elég volt ahhoz, hogy nemcsak belepje a fenyőtű és toboz, de odébb is csússzon(?) egy kicsit. 2020 őszén már hiába kerestem...

Kép közepén lent (fehér) a 'meteorit' sekély tűleveles környezetben

...két évvel később már vastagon fedi a tűlevél takaró

4. 2018 április, tűlevelű erdő, hegy nyugati oldala, vékony tűlevél takaró (foltokban), inkább kavicsos, csupasz talaj. 2019 őszéig sikerült megtalálni ezt a darabot, szinte változatlan körülmények között. 2020-ban azonban olyan vastag tűlevél szőnyeg alakult ki az addig csupasz területen, hogy már nem talátam meg.

2018, sziklára helyezve

2020

közelről látható ahogy lassan belepi a moha

5. 2018 április, lombhullató erdő, hegy nyugati oldala, csupasz sziklára helyezve. Ezt egészen az utolsó keresésig 2020 októberéig megtaláltam. Az évek alatt szép lassan 'beleolvadt' a környezetébe. A közte és a szikla közötti rést kitöltötte a felgyűlt talaj. A követ lassan belepte a moha.


6. 2018 április, cserjés bozótos. Az itt lerakott köveket, nemcsak hogy nem találtam meg újra, de az aljnövényzet kihajtása után megközelíteni sem tudtam a helyszínt az ember magas gazban. Ennek ellenére megpróbáltam tél végén a lapult gazban, de az több mint 10 cm vastag puha szőnyeggel rejtette el az alatta megbújó dolgokat.

a városi 'meteorit' jól elüt a környezetétől (fehér, kép jobb széle)

fűnyírás a 'meteorit' felett

két évvel a lehelyezés után


7. 2018 április, városi park, folyamatosan pár centisre nyírt fűvel. A követ utoljára 2020 februárban találtam meg. Addigra számtalanszor elment felette a fűnyíró, a helyzete nem változott. A föld és a kő közötti rést kitöltötte a talaj, a követ lassan belepte valamilyen zöld... moha? Világos színével kitűnt az egyébként köveket - pláne ekkorákat - nem tartalmazó környezetből, mégsem kapta fel, sem ember, sem kutya...sem fűnyíró. A legérdekesebb megfigyelés mégis ennek volt köszönhető. A kisebb lények ugyanis felfigyeltek a dologra. A madarak előszerettel nézegették körbe a követ, gondolom az alatta kialakult búvóhely vonzhatta a kis rovarokat, az egyébként búvóhely mentes 'zöld sivatagban'.

8. 2021 március eleje, OKT útvonal, pihenő pont közelében, obszidián. Három hónappal később ugyanott volt.

Kíváncsi voltam még arra is, hogy az eső bemossa-e a homokba a meteoritot. Ezért megtölöttem egy vödröt homokkal és elhelyeztem a felszínén egy öklömnyi követ. Az esőt a zuhany szolgáltatta. Először csak 'csepergett' ez természetesen semmi változást nem okozott. Azután azonban elkezdett ömleni az 'eső'. Továbbra sem történt semmi ! Ráhordott egy kis homokot a kő szélére és összetömörödött a homoktalaj az esőtől, ezáltal még inkább ellentartva a ránehezedő súlynak.

A tapasztalat tehát az, hogy hullás után a legkereshetetlenebb területek a cserjés-bozótos részek, kissé jobb ha a meteoritunk lombhullató erdőbe és még jobb ha tűlevelűbe hullik. Ezeken a helyeken van esély még megtalálni a tavaszi aljnövényzet növekedés előtt illetve a tűlevelű esetében még kb. 1 évig. A hegyek északi oldalán már akár egyetlen lombhullás eltakarhatja szemünk elől a köveket. A legjobb ha sziklás környezetben keresünk, itt akár több év után is látható még valami egy öklömnyi kőből. Ugyanez igaz a turista utakra és azok szélére, legyen akár szó homokos talajról. A városi 'sivatagban' is van kb. 2 évünk, hogy ráleljünk a lehullott darabokra.

Felhívnám a tanárok figyelmét arra, hogy ez a kis kísérlet remek - és egyben ingyenes - módja lehet a diákok játékos bevonásának a meteoritika tudományába. Biztos vagyok benne, hogy még rengeteg különböző helyszín lehetséges, amik különféle kihívások elé állítják képzeletbeli meteoritjainkat.



2021. augusztus 8., vasárnap

Horvát tűzgömb világította be a magyar égboltot

2021 augusztus 6-án 21:07 UT -kor hatalmas villanással semmisült meg egy meteoroid a horvát légtérben. Gucsik Bence és Schmall Rafael kitartó munkájának gyümölcse az alább látható fotók, melyek a kimérés alapját is képezték. Sajnos az észlelések síkja közel megegyezik ezért a kimérés nagyon pontatlan.

Gucsik Bence fotója Harkáról

Schmall Rafael kamera képe Kaposfőről

A tűzgömb kb. 115 km -es magasságban fénylett fel a horvátországi Sredanci felett és 76 fokos beesési szögének köszönhetően, kb. ott is hunyt ki 89 km magasan. Bár kialvása előtt egy hatalmas robbanásban a teljes anyaga megsemmisült, bevilágítva a magyarországi égboltot is. A kaposfői észlelés ~140 km-re, a harkai kb. 300 km-re volt a robbanástól. A meteor sebessége kb. 18 km/s volt, radiánsa közel helyezkedett el a KCG radiánsához. Pályájának naptávol pontja Marson túli. Az adatok csak közelítő értékkel bírnak, ennél pontosabban akkor számolhatnék ha rendelkeznék felvétellel pl. az ország keleti feléről.







2021. június 19., szombat

Űrszemét vagy meteor ?

Landy-Gyebnár Mónika felvétele

2021. június 18-án 0:18 UT -kor fényes meteort rögzítettek a meteorológiai kamerák. A hullás időtartama kb. 15 mp. volt, ami jelentősen hosszabb egy megszokott 1-2 mp. -es meteornál. Sokadszor merül fel ilyenkor, hogy biztosan űrszemét elégését látjuk. Azonban ha eszünkbe jut a Peekskill meteorit, mely több mint 30 mp.-ig izzott az égen, belátható hogy kb. minden ennél rövidebb idejű jelenség meteor kell legyen. Ráadásul, az űrszemét - legnagyobb része - eredetileg Föld körüli pályán kering, tehát elégésekor érintőlegesen éri a légkört, ezért a horizonttal szinte párhuzamosan, alacsony szögben látjuk elégni. Ez alól csak az lehet kivétel ha pont a hullás vonalában észleljük - alatta állunk - ekkor láthatjuk merőlegesen hullani. Minden okoskodás ellenére, a legbiztosabb módszer a számítás, ezért lássuk mit mutatnak a mért adatok...


A számítás alapja Landy-Gyebnár Mónika veszprémi és a piszkéstetői időjárási kamera képe volt. Azonban az eredményül kapott nyomvonalból kiderült, hogy az észlelések szinte pontosan a hullás vonalába esnek. Emiatt a hullás dőlésszöge csak nagy pontatlansággal volt meghatározható. Már ebből a kezdeti számításból is látszott, hogy a naprendszerbeli pálya naptávolpontja a Marson túl van... tehát biztosan meteor hullott. Hozzámértem még a tápiógyörgyei kamera képét mert ez oldalról látta a hullást, így a beesési szög is pontosabban meghatározhatóvá vált. A beesési szög laposabbá vált, ezáltal a befutott út hosszabb lett. Mivel a hullás ideje nem változott a testnek nagyobb sebességgel kellett haladnia mint a kezdeti számításnál, tehát a naptávolpont is távolabb helyeződött, most már a Jupiter és Mars közötti kisbolygóöv külső vidékére. Még tovább mentem és kimértem a békásmegyeri kamera képeit... képeit mert négy kockán is rögzült a hullás, ami lehetővé tette a veszprémitől független sebességmérést ! Az eredményül kapott pályagörbe szinte tökeletesen egyezik a korábbival. A test a kisbolygóöv külső vidékéről érkezett. Lássuk a számított adatokat...


A meteor a szlovákiai Méhi felett lépett a légkörbe 89 km-es magasságban 8 fokos beesési szöggel. 15,7 km/s -al tett meg majdnem 250 km-t, míg 59 km-es magasságban elégett az ukrajnai Sambir felett. Ezalatt a Föld görbülete miatt beesési szöge 6,7 fokra módosult, a gravitáció pedig több mint 1 km-el húzta közelebb a felszínhez, az elméleti hullási egyeneshez képest. Mivel abszolut fényessége maximum -5 lehetett ezért a fotografikus tömegszámítás alkalmazható a hullásra. Ez alapján egy kb. 1,5 kg-os test égett el a légkörben (ez egy kb. 10 cm átmérőjű kondritnak felel meg) Ez az eredmény nagyon szépen egyezik a békásmegyeri kamera képeiből számított eredménnyel. A kamera képeiből meghatározott sebességváltozásból ugyanis számíthatóvá vált a hullás dinamikus tömege is ! ami 1,6 kg-nak adódott.

A veszprémi és a békásmegyeri független sebességmérések eredménye


Mónika kijelentette, hogy "megeszi a kalapját" ha ez a  hullás nem űrszemét. Renélem nemsokára frissíthetem a posztot ennek az eseménynek a videójával is... :)



2021. május 24., hétfő

Május utolsó tűzgömbje?

2021 május 24-én 00:13-kor fényes tűzgömböt láthattak az éjszakát éberen töltő honfitársaink. A sok eső ellenére erre a pár órára kiderült az ég, így megint sok meteorológiai kamera rögzítette az eseményt. Jónás Károly meteorkamerája is elcsípte a jelenséget, ezért szerencsére a hullás sebessége is pontosabban számítható. A képen a tűzgömb elég furcsán megszaggatva rögzült, mely a rögzítő program sajátja. Ez szerencsére nem probléma a kimérés szempontjából...

Jónás Károly felvétele

Schmall Rafael gyönyörű felvétele 200 km-ről kapta lencsevégre a szégyenlősen felhők mögé menekülő hullást, Kaposfőről.

Schmall Rafael felvétele

A meteor 91 km magasan lépett a Föld légkörébe Szolnok felett, 38 fokos szögben száguldott a felszín felé. 18 km/s -os átlagsebességgel, alig 6 mp. alatt, 100 km megtétele után az anyagát valószínűleg teljesen felélte és 31 km-es magasságban kihunyt Egerszalók felett.



A hullás érdekessége, hogy a naprendszerbeli pályagörbe (melyet 19 km/s kezdeti sebességre korrigálva számítottam) furcsa módon nagyon hasonlatos a pár nappal korábbi (2021.05.18) túzgömb pályájához. Sajnos a meteorológiai kamerák képe kevés a nagy pontosságú pályagörbe meghatározásához, ehhez professzionális felvételek szükségesek.




2021. május 23., vasárnap

Egy újabb tavaszi tűzgömb


Ahogy a blogbejegyzésekből is látszik, ez az időszak kedvezett a fényes meteoroknak. 2021 május 18-án este 22:09-kor újabb gyönyörű meteorhullást láthattak a szerencsések. Az országszerte derült égnek köszönhetően rengeteg meteorológiai kamera rögzítette az eseményt, volt amelyik több kockán is elcsípte a hullást.


Bár hazánkból nagyon szépen látszott a jelneség, azonban nem Magyarország légterében égett el a meteor. Belépése a szlovákiai Nagymihály felett történt 88 km-es magasságban. A Föld légkörét 29,6 fokos szögben érte el. A több képkockát rögzített kamerák felvételeiből kiszámítható átlagsebessége 15,5 km/s (+/-1 km/s) volt, ebben azonban már benne van a pályavégi lassulása is. Ezért a naprendszerbeli pályaszámításhoz a belépési sebességét ~19 km/s-hoz igazítottam. 107 km megtétele után a lengyelországi Swierzowka felett aludt ki. Végső magassága - ami még a képeken azonosítható - 36,3 km-en volt. Anyaga nagy valószínűséggel teljesen elégett légkörünkben.




2021. május 16., vasárnap

Épphogy tűzgömb Budapest nyugati egén

2021 május 15-én éjszaka 23:19-kor csinos tűzgömb húzott végig Budapest nyugati egén. A jelenség olyan hosszan futott az égen, hogy mind a dél-nyugatra (színes), mind az észak-nyugatra (fekete-fehér) néző kamerám megfogta hullás közben. Gyorsan kerestem hozzá pár meteorológiai kamera képet és kiszámoltam az adatait. A nyomvonal számításhoz egy Szlovák kamera képét választottam a nagyobb bázistávolság miatt.



A meteornak mindkét kamerán csak egy-egy részlete látszik, sem a felfénylés sem a kialvás pontos helye nincs a képeken. Ilyen felvétel is van, de mivel ez a hullás csupán 'csinos' - egyértelműen nem dobott meteoritot - ezért ebben az esetben elhanyagoltam ezek kiszámítását. A budapesti kamera képén tehát 89km-es magasságban jelent meg, a légkörünket 21 fokban eltaláló meteor. 34 km/s sebességgel tett meg 76 km-t a felvételen Tés-től Mosonszentmiklósig, alig több mint 2 mp. alatt. A felvételről 61,9 km-es magasságban száguld le a meteor maradéka. Ezt a csodálatos tűzijátékot egy alig 3 cm átmérőjű, 31 grammos test okozta, (fotografikus tömeg) mely teljesen elgétett. Légkörünknek még a sűrűbb részeit sem érte el. Legnagyobb fényességét 68,6 km-es magasságban érte el -4,5 abszolut magnitudoval, így pont elérve a tűzgömbnek nevezhetőség határát.


A naprendszerbeli pályagörbe érdekessége, hogy ez a kis kavics, pályájának belső részén közelebb járt a Naphoz mint legbelső bolygónk a Merkúr.