Hangrobbanás Magyarország délnyugati része felett

2021. január 29-én hajnali 3:50-kor hangrobbanásra ébredhettek a délnyugat magyarországi lakók. A teljes országot, a környező országokkal együtt vastag felhőzet borította, csak itt-ott volt egy-két változóan felhős terület. Szerencsére pár meteorológiai kamera rögzítette a jelenséget itthon és Ausztriában. A számítás ezek alapján készült. A képek jogvédettek így közlésükre nincs lehetőségem...

A tűzgömb alig 70 km-es magasságban (!!!) fénylett fel Balatonszentgyörgy közelében. A felszínhez képest 35,4 fokos szögben érkezett. Mivel csak fotók állnak rendelkezésre így a sebességéről és annak változásáról nincs adat. Ez egyben azt is jelenti, hogy a megmaradó tömeg számítása sem lehetséges ezen az úton. A nyomvonal vége egyetlen megszerzett képen sem látható. A leghosszabban az egyik osztrák kamera képén látszik - amíg eltakarja egy hegy a horizonton - ekkor 27,7 km-es magasságban volt, de innen még biztosan tovább hatolt pár km-el. A kialvása valahol a Tarany feletti légtérben volt.

A tűzgömb hullási idejéről így sebességéről nincs adat, ám feltételezhető, hogy a szokásos Apollo pályán közlekedő test érkezett. A meteor sebességét ehhez (~15km/s) igazítottam. A továbbiakban a kiszámolt nyomás értékek és a naprendszerbeli pályaadatok ennek függvényében értendők.

A tűzgömb fénygörbéje nagyon laposan indul és folyamatos felfénylést mutat, a komolyabb abláció 54,2 km-en kezdődik, 0,13 MPa értéken. Ám a fényesedése ekkor sem mutat erősebb kitöréseket, az anyag jól ellenállt a légköri nyomásnak. Nagyobb anyagveszteségek 43,2 km-en és 37 km-en történtek, rendre 0,53 MPa és 1,33 MPa értékeken. A bolida legnagyobb felfényesedését kb. 31,8 km-es magasságban érte el. A fénygörbe végének karakterisztikája alapján feltételezhető, hogy volt maradó anyagmennyiség. A maximális felfénylés ugyanis nem kitörés-szerű - melyet a hirtelen porrá váló anyag fénylése okoz - hanem egyenletes lefutású, melyet egy kihunyóban lévő test fénye rajzol. A fénygörbe egészéből és a meghatározott nyomásértékekből is az olvasható ki, hogy ellenállóbb anyag érkezett az űrből.

A tűzgömb hangrobbanását a környéken lakók is észlelték, sőt a földrengésjelző hálózat is rögzítette azt. Ezek alapján valószínűsíthető, hogy meteorit is elérhette a felszínt. A bolida fénye nem haladta meg a teleholdét, a kisebbek közé tartozott. Ezért a sötétrepülésben a 50g - 500g -os darabokra koncentráltam. Tekintettel a mostani helyzetre, csak a környéken lakóknak van esélyük az esetleg leesett darabok megtalálására, ezért a számított szórásmezőt is közlöm...

Telehold fényű tűzgömb Szlovákia felett

2021 január 19-én hajnali 1:59-kor (helyi időben) hatalmas tűzgömböt láthattak a szerencsés észlelők. 

Bíró Zsófia így látta a jelenséget: "..épp elegem lett az esti kutyaugatásból (hajnali 2 óra), mikor kivágtam az ablakot, hogy rászóljak a világra, mikor abban a pillanatban, pont előttem (É-K felé) megláttam az égen függőlegesen esni egy fényes zöldes-kékes Tűzgömböt, arany csóvával! A látványt káprázatosan felerősítette a vékony felhőzet, de maga a Tűzgömb tökéletesen érkezett egy kis felhőrésen keresztül. A fehéres havon is néha visszaverődött zöldes fénye, bevilágítva a tájat.. Majd 2 mp-en keresztül megállította bennem a világot ez a fenséges űrbéli jövevény... Kb. 5 foknyi arany színű csóvával, mely vöröses sziporkával égett el a végén.. kétszer is.. félúton ugyanis egy kicsit elhalványodott, majd újra felerősödött a magnak és a csóvájának is a fénye. Fényessége -9mg (max. -12mg) között lehetett. A második kihunyás során apró narancssárga darabok töredeztek le róla, majd tűntek el vörösesen a sötétben. A Tűzgömb pályájának teljes hossza kb. 10 fok lehetett. Életem második legmeghatározóbb Tűzgömbje.."

Landy-Gyebnár Mónika kamerája Veszprémből sikeresen lencsevégre kapta a hullást. Mire reggel értesültem a meteorról Gucsik Bence már össze is gyűjtötte az elérhető felvételeket, nem maradt más hátra mint kimérni és számolni. Szerencsére több médiumban is megjelent egy videó Sokorópátkáról, mely szintén hasznos információkat tartalmazott a tűzgömb paramétereiről. Sajnos az általam elérhető dedikált meteorkamerák nem rögzítették a jelenséget így megint az időjárási kamerák pontatlan anyagaival kellett dolgozni. Ezért minden adat csak közelítő jellegű, nagyságrendileg mutatja a hullás mérhető adatait. A tűzgömb útjának végéről semmilyen anyagot nem láttam, emiatt a nyomvonal végének magasságát nem tudjuk és az sem határozható meg, maradt-e anyag a hullás végére.

A bolida 89 km-es magasságban fénylett fel a szlovákiai Erzsébetháza közelében. 54 fokos szögben érkezett a légkörbe - viszonylag nagy sebességgel - 38 km/s-al tett meg 56 km-t. Ezalatt a sebessége kimutathatóan nem változott. A sokorópátkai felvételen a nyomvonal végének biztosan kimérhető magassága 44 km-en volt, de nagy bizonytalanság mellett a fák között 37 km-ig követhető... ez azonban nem biztos, hogy a hullás végső magasságát is jelenti, mivel a helyi domborzat eltakarta azt a kamera elől. A látható nyomvonal vége az alacsony tátra felett, Murányszabadi közelében volt. A legnagyobb fényességét 80-66 km-es magasságok között folyamatos felfényléssel érte el. Csupán 0,04Mpa nyomáson az anyag már ablatálódott és legnagyobb fényességét elérte 0,16 MPa nyomáson, ez nagyon gyenge szerkezetű anyagra utal. Ehhez hasonló értékeket figyelhettünk meg korábbi szenes kondrit hullásoknál pl. Maribo vagy Flensburg. A nagyon nagy pontatlansággal meghatározható naprendszerbeli pályája is a Plúton túlról eredezteti a beérkezett anyagot.