2017. augusztus 29., kedd
2017. augusztus 4., péntek
Francia hullás számítása
Az augusztus elejei francia hullás számítása...
http://www.imo.net/fireball-over-southern-france/
http://www.imo.net/fireball-over-southern-france/
A cikk azt írja szó szerint, hogy a számított paraméterekből kiindulva a hullás megtalálása nagyon valószínűtlen.
Ha a megadott értékek helyesek akkor én nem látom annyira reménytelennek a helyzetet. Az adatok alapján egy 4 tonnás test érte el a légkört és a legpesszimistább számítás szerint is legalább 100 kg túlélte a légköri fékeződést. A 300 kg viszont valószínűbb ! ami nem kis mennyiség. Sajnos a beérkezés szöge elég alacsony így a szórásmező nagyon hosszú. A 100 grammos és a 10kg-os darabok egymástól 28 km-re érhettek földet. Viszont a szórásmezőn a szintkülönbség szinte sehol sem haladja meg a 100 métert. Szántóföldes, erdős, kisfalvas dimbes-dombos vidéken húzódik végig...
Talált meteorit
Megtartható-e a talált meteorit?
Az alábbi írás szubjektív véleményt tükröz és idővel – biztos vagyok benne – el is fog avulni. Ezért a kérdésre a pontos válasz mindig az éppen aktuális jogtárban keresendő. Nem vagyok jogász, a szabályokban leírtakat józanésszel próbáltam értelmezni.
A 2017. augusztusi állapot szerint a jog 7 helyen említi a meteoritot (azt gondoltam nem lesz egy találat sem...)
1. 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a tematikai egységek között említi a Naprendszer fizikai viszonyai alatt, a kulcsfogalmak között szerepel a meteor és a meteorit.
2. 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményei között említi. El kell tudni magyarázni a meteor és a meteorit közötti különbséget.
3. Az 1089/2010 és az 1253/2013/EU rendeletében a természeti veszélyek kategóriái között fellelhető a földrengések alatt, mint „meteorit-becsapódás következtében” létrejött földmozgás
4. Az 1996. évi CXVI. törvény indoklása az atomenergiáról, mint veszélyforrás van említve a meteorit becsapódás („.. ritka jelenségek okozta balesetek kockázatának nagyságrendjébe esik”)
5. DIT-H-PJ-2009-160. bírósági határozat. A Debreceni Ítélőtábla határozata polgári ügyben a Kabai Meteorit és a Hajdúszoboszló SE mérkőzés végeredményét óvták meg
6. 1-H-KJ-2010-229. bírósági határozat. A Fővárosi Bíróság határozata közigazgatási ügyben… Egy 2009 áprilisában adott rajzfilm besorolását támadták meg, mert az ábrázolt jelenet „a tévé előtt magára hagyott óvodáskorú befogadók számára emocionális megterhelést jelenthet” ebben jelenik meg egy meteorit „ami fura hangot ad ki magából, piros és narancssárga színek kísérik amikor szétrobban, majd narancssárga kis darabkák repülnek szerteszét” volt ott még valami vérszomjas pók is, kettéváló utca és végítélet…már nem emlékszem, de nagyon jót szórakoztam a leíráson.
7. 3-H-PJ-2012-123. 124. 125. bírósági határozat. A Kecskeméti Törvényszék határozata polgári ügyben… egy cukor nagykereskedelemben előfordult ködös üzlet folyamán a cukorgyár telepének címe Meteorit u. 5.
Ebből látszik, hogy jelenleg meteorit kereséséről, találásáról, birtoklásáról a magyar jog nem rendelkezik.
Kicsit bővebben ír az ásványkincsekről vagy ásványi nyersanyagokról – ezeket már nem részletezem – de összességében kimondható, hogy itt teljesen más volumenről van szó. Ezeknél az egész országot vagy egy nagyobb régiót (megyét) érintő kitermelésről lehet olvasni, egy száz kiló alatti meteorit ebben az esetben nem tétel még akkor sem ha a származtatott hatásait – pl. turisztikai – is hozzávesszük. Ennek ellenére egy ekkora tömegű meteoritnak – legyen bármilyen összetételű – óriási tudományos jelentősége van és még nagyobb piaci értéke. Épp ezért abban is biztos vagyok, hogy egy ilyen esetben – gondoljunk mondjuk egy gyenge 200 kg-os pallazitra – hirtelen lenne olyan jogszabály, hogy az állam az első legyen a sorban. A bányászati jog, legalább említés szinten, ír egy bekezdésben hasonló mennyiségű „kitermelésről”:
„…gyakorlati megfontolások alapján – megengedi, hogy a földtulajdonos (kezelő, használó) a földje felszínén előforduló kavicsot, követ, homokot vagy agyagot személyes vagy kisebb helyi szükségletre kitermelhesse. Ez természetesen nem terjedhet a kitermelés élethivatásszerű vagy iparszerű gyakorlásáig és csak abban az esetben engedhető meg, ha az állam azon a helyen bányászati jogát nem érvényesíti.”
Itt érdekes módon megjelenik a földtulajdonos, tehát ebből a szempontból is érdekes elgondolkodni a talált meteoritok esetében. Illetve később említés szinten megjelenik, hogy az ásványkincsek a hazai joghoz tartoznak, hacsak a nemzetközi jog nem említi. Nem tudom a meteoritokra – amik nemzetközi vizekről érkeznek – van-e valamilyen nemzetközi jogszabály, de a gyakorlat azt mutatja, hogy minden állam a saját hatáskörén belül szabályozza azt.
Felmerült még a Kulturális Örökségvédelemből jól ismert 1711-es év, mint beszolgáltatási határvonal. Sajnos, ha beleerőszakoljuk akkor a Kulturális javak meghatározásba akár a meteorit is beleférhet. „Kulturális javak: az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, hangrögzített, írásos emlékei és egyéb bizonyítékai – az ingatlanok kivételével -, valamint a művészeti alkotások.” A bökkenő ott van, hogy míg egy meteoroid – nagy valószínűséggel – 1711 előtt keletkezik, addig a Magyar földön földet érő (innentől húzhatjuk rá a hazai jogot) meteorit, a földet érés pillanatában válik meteorittá !
Azaz egy friss hullás tárgyi bizonyítéka mindenképpen 1711 utáni. Természetesen más lenne a helyzet abban az esetben, ha lenne bizonyítottan 1711 előtti magyarországi hullásunk, (Kölked, Csátalja lehet kérdéses) ilyet azonban eddig nem ismerünk. Az 1711-es korhatár tehát csak a fellelt meteoritoknál lehet érdekes, a friss hullás keresésekor nem.
A legutóbbi (2017.04.01.) meteoros, meteoritos találkozón ez a kérdés is felmerült az előadásokat követő megbeszélésen. Örömmel tapasztaltam, hogy a szakma – a múzeum és a csillagászat területéről - a gyűjtők és a magánszemélyek is közel egy véleményen vannak. Ez tükröződött abban a Facebook felvetésben is, ami miatt ezt a kis cikket írtam. Hiába a hiányos jogi háttér abban egyetértünk, hogy a főtömegnek múzeumban vagy kiállításon a helye és mindenképpen kell a tudomány számára megfelelő mennyiségű anyagot biztosítani. Azonban a sokadik darab már jobb, ha magángyűjteménybe vagy magánkézbe kerül. Elég, ha a Daróci utcában porosodó sok száz ládára és a bennük porosodó értékekre gondolunk és arra milyen könnyedén semmisült meg az ’56-os tűzben a múzeumi meteoritgyűjtemény. Az adatmentés egyik alapja, hogy minél több (földrajzi) helyen tárolom az információt, annál nagyobb biztonságban van…
A régészek által követett példa, miszerint a lelet a legnagyobb biztonságban – a mai napig így van – az eredeti helyén a föld mélyében van, a meteoritokra nem alkalmazható. Anyagszerkezetük – és így a tárolt információ – a földi erózió hatására jelentősen megváltozik. Begyűjtésük és szakszerű tárolásuk a tudomány fejlődése érdekében elkerülhetetlen.
Az alábbi írás szubjektív véleményt tükröz és idővel – biztos vagyok benne – el is fog avulni. Ezért a kérdésre a pontos válasz mindig az éppen aktuális jogtárban keresendő. Nem vagyok jogász, a szabályokban leírtakat józanésszel próbáltam értelmezni.
A 2017. augusztusi állapot szerint a jog 7 helyen említi a meteoritot (azt gondoltam nem lesz egy találat sem...)
1. 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a tematikai egységek között említi a Naprendszer fizikai viszonyai alatt, a kulcsfogalmak között szerepel a meteor és a meteorit.
2. 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményei között említi. El kell tudni magyarázni a meteor és a meteorit közötti különbséget.
3. Az 1089/2010 és az 1253/2013/EU rendeletében a természeti veszélyek kategóriái között fellelhető a földrengések alatt, mint „meteorit-becsapódás következtében” létrejött földmozgás
4. Az 1996. évi CXVI. törvény indoklása az atomenergiáról, mint veszélyforrás van említve a meteorit becsapódás („.. ritka jelenségek okozta balesetek kockázatának nagyságrendjébe esik”)
5. DIT-H-PJ-2009-160. bírósági határozat. A Debreceni Ítélőtábla határozata polgári ügyben a Kabai Meteorit és a Hajdúszoboszló SE mérkőzés végeredményét óvták meg
6. 1-H-KJ-2010-229. bírósági határozat. A Fővárosi Bíróság határozata közigazgatási ügyben… Egy 2009 áprilisában adott rajzfilm besorolását támadták meg, mert az ábrázolt jelenet „a tévé előtt magára hagyott óvodáskorú befogadók számára emocionális megterhelést jelenthet” ebben jelenik meg egy meteorit „ami fura hangot ad ki magából, piros és narancssárga színek kísérik amikor szétrobban, majd narancssárga kis darabkák repülnek szerteszét” volt ott még valami vérszomjas pók is, kettéváló utca és végítélet…már nem emlékszem, de nagyon jót szórakoztam a leíráson.
7. 3-H-PJ-2012-123. 124. 125. bírósági határozat. A Kecskeméti Törvényszék határozata polgári ügyben… egy cukor nagykereskedelemben előfordult ködös üzlet folyamán a cukorgyár telepének címe Meteorit u. 5.
Ebből látszik, hogy jelenleg meteorit kereséséről, találásáról, birtoklásáról a magyar jog nem rendelkezik.
Kicsit bővebben ír az ásványkincsekről vagy ásványi nyersanyagokról – ezeket már nem részletezem – de összességében kimondható, hogy itt teljesen más volumenről van szó. Ezeknél az egész országot vagy egy nagyobb régiót (megyét) érintő kitermelésről lehet olvasni, egy száz kiló alatti meteorit ebben az esetben nem tétel még akkor sem ha a származtatott hatásait – pl. turisztikai – is hozzávesszük. Ennek ellenére egy ekkora tömegű meteoritnak – legyen bármilyen összetételű – óriási tudományos jelentősége van és még nagyobb piaci értéke. Épp ezért abban is biztos vagyok, hogy egy ilyen esetben – gondoljunk mondjuk egy gyenge 200 kg-os pallazitra – hirtelen lenne olyan jogszabály, hogy az állam az első legyen a sorban. A bányászati jog, legalább említés szinten, ír egy bekezdésben hasonló mennyiségű „kitermelésről”:
„…gyakorlati megfontolások alapján – megengedi, hogy a földtulajdonos (kezelő, használó) a földje felszínén előforduló kavicsot, követ, homokot vagy agyagot személyes vagy kisebb helyi szükségletre kitermelhesse. Ez természetesen nem terjedhet a kitermelés élethivatásszerű vagy iparszerű gyakorlásáig és csak abban az esetben engedhető meg, ha az állam azon a helyen bányászati jogát nem érvényesíti.”
Itt érdekes módon megjelenik a földtulajdonos, tehát ebből a szempontból is érdekes elgondolkodni a talált meteoritok esetében. Illetve később említés szinten megjelenik, hogy az ásványkincsek a hazai joghoz tartoznak, hacsak a nemzetközi jog nem említi. Nem tudom a meteoritokra – amik nemzetközi vizekről érkeznek – van-e valamilyen nemzetközi jogszabály, de a gyakorlat azt mutatja, hogy minden állam a saját hatáskörén belül szabályozza azt.
Felmerült még a Kulturális Örökségvédelemből jól ismert 1711-es év, mint beszolgáltatási határvonal. Sajnos, ha beleerőszakoljuk akkor a Kulturális javak meghatározásba akár a meteorit is beleférhet. „Kulturális javak: az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, hangrögzített, írásos emlékei és egyéb bizonyítékai – az ingatlanok kivételével -, valamint a művészeti alkotások.” A bökkenő ott van, hogy míg egy meteoroid – nagy valószínűséggel – 1711 előtt keletkezik, addig a Magyar földön földet érő (innentől húzhatjuk rá a hazai jogot) meteorit, a földet érés pillanatában válik meteorittá !
Azaz egy friss hullás tárgyi bizonyítéka mindenképpen 1711 utáni. Természetesen más lenne a helyzet abban az esetben, ha lenne bizonyítottan 1711 előtti magyarországi hullásunk, (Kölked, Csátalja lehet kérdéses) ilyet azonban eddig nem ismerünk. Az 1711-es korhatár tehát csak a fellelt meteoritoknál lehet érdekes, a friss hullás keresésekor nem.
A legutóbbi (2017.04.01.) meteoros, meteoritos találkozón ez a kérdés is felmerült az előadásokat követő megbeszélésen. Örömmel tapasztaltam, hogy a szakma – a múzeum és a csillagászat területéről - a gyűjtők és a magánszemélyek is közel egy véleményen vannak. Ez tükröződött abban a Facebook felvetésben is, ami miatt ezt a kis cikket írtam. Hiába a hiányos jogi háttér abban egyetértünk, hogy a főtömegnek múzeumban vagy kiállításon a helye és mindenképpen kell a tudomány számára megfelelő mennyiségű anyagot biztosítani. Azonban a sokadik darab már jobb, ha magángyűjteménybe vagy magánkézbe kerül. Elég, ha a Daróci utcában porosodó sok száz ládára és a bennük porosodó értékekre gondolunk és arra milyen könnyedén semmisült meg az ’56-os tűzben a múzeumi meteoritgyűjtemény. Az adatmentés egyik alapja, hogy minél több (földrajzi) helyen tárolom az információt, annál nagyobb biztonságban van…
A régészek által követett példa, miszerint a lelet a legnagyobb biztonságban – a mai napig így van – az eredeti helyén a föld mélyében van, a meteoritokra nem alkalmazható. Anyagszerkezetük – és így a tárolt információ – a földi erózió hatására jelentősen megváltozik. Begyűjtésük és szakszerű tárolásuk a tudomány fejlődése érdekében elkerülhetetlen.
2017. augusztus 1., kedd
2017.08.01 Jönnek a Perzeidák
A meteor nyomvonalát a magyar videometoros hálózat is rögzítette. A HU-PIS, HU-SOR, HU-HOD kamerák fogták meg a meteort. Köszönjük a kamerák üzemeltetőinek folyamatos munkáját, mellyel lehetővé teszik ezeket a megfigyeléseket. A kamerák fenntartói: Igaz Antal, Tepliczky István
A meteor 119 km magagasan izzott fel, 76 km-t tett meg a légkörben, mialatt magassága 83 km-re csökkent. Ezalatt anyaga teljes egészében elégett. A Perzeidák a gyorsabb rajok közé tartoznak, ennek a darabkának a sebessége meghaladta a 60 km/s-ot. Ennek a nagy sebességnek köszönhető, hogy az alig 1 cm átmérőjű 1,7g tömegű icipici kis kavics ekkora fényt tudott produkálni. A naprendszert ábrázoló képen látható, hogy a rajtagok a bolygók mozgási síkjára szinte merőlegesen keringenek és kb. a Jupiter távolságából érkeznek hozzánk.
A Perzeidák hullása idén sajnos teleholdas éjszakákra esik, így inkább a kora esti órák ajánlhatók a megfigyelésre - amíg a telehold még nem kelt fel vagy alacsonyan van - ez azonban a hétköznapi életvitelbe talán jobban illeszkedik mint a hajnalig fentmaradás. A maximum aug. 12-14 között lesz látható, de mivel ez egy 'öreg' raj ezért tagjait jóval korábban és később is lehet látni. A maximum környékén 1 óra alatt 1 észlelő kb. 4-5 meteort láthat. Az óránkénti 100 meteorról szóló hírekben ez az érték a ZHR ! ez teljesen fényszennyezés mentes égen, a teljes égbolton mérhető, ha a raj radiánsa pont a fejünk felett lenne. Ez Magyarországról nem teljesül, ez egy számított érték. Budapestieknek a normafa környéke ajánlható.
Tudni kell azonban, hogy ilyenkor nem csak a Perzeidák aktívak. Vannak más rajok és ezeken kívüli bolygóközi anyaggal is találkozik a Föld, tehát a fent említett 4-5db.-nál többet is láthatunk... Lent egy-egy példa ugyanerről az éjszakáról egy Capricornida rajtag az óbudai Polaris csillagvizsgáló kamerájának felvételén és egy sporadikus, naprendszerbeli kavics felfénylése a kelenföldi HU-MFM-NW képén.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)