A balatoni tűzgömb feltételezett szórásmezeje

Az október 20-i tűzgömb újabb felvételének kimérésével közelebb sikerült jutni az esetleges maradó tömeg kiszámításához. Ehhez a VMETEO oldal egyik kamerájának képe segített, mely közelről (Veszprém) látta a hullás legvégét. Gucsik Bence mentett róla csillagos hátterű képeket és kérte be a kamera pontos koordinátáit Landy-Gyebnár Mónikától. A felvétel 7 képkockán rögzítette a hullás utolsó pillanatait, ezek képkockánkénti kimérése adja a jelenlegi számítás alapját.

https://vmeteo.hu/

 

Ahogyan sejthető volt - mivel ez a kamera közelebb volt a hulláshoz, jobban látta a végét - a meteor tovább követhető a felvételen mint a korábbi kimérés alapján, egészen 24,8 km-es magasságig. A sebessége ezalatt 9 km/s -ról 3,75 km/s-ra csökken. Ne felejtsük el, hogy bár ez az utolsó fény amit látunk a hullás alatt, ez nem azt jelenti, hogy a test itt váltott sötét repülésre ! A felvétel még világos égen készült és ez a kamera nem annyira érzékeny a halvány fénypontokra. Ezért a maradó tömeg valószínűleg ennél mélyebbre jutott még pár száz méterrel. Folytatva a sebesség csökkenés ütemét a feltételezett végmagasság 24,6 km 2,5 km/s mellett.

A képkockánként kimért sebességből, sebesség változásból és pillanatnyi magasságból számítható, hogy mekkora tömeg végzi ezt a mozgást. Ez alapján az utolsó képkockán 1,2 kg-os test mozgását látjuk. Még egyszer... ez még nem az abláció végét jelenti, tehát ez még tovább csökkent, vélhetően 1 kg alá. Viszont a felvétel alapján ezt végig 1 test teszi. Ha több darabra is szakadt a végén, az láthatóan nem különült el ebből a távolságból (kb. 40 km)

A sötét repülés modellezését ezekkel az adatokkal végeztem, a budapesti 20-i deles és éjfeles szelekkel. A maradó tömeget 100 g - 1 kg adtam meg. A testek indulási magassága 25,1-től 24,6-ig változó magasságú a számított pálya mentén. A gravitációs elhajlást - ennyivel tér el a számított nyomvonal az egyenestől - nem vettem figyelembe (27m) mert elhanyagolható az egyéb pl. szélmérés bizonytalanságaihoz képest. A programom jelenleg még nem kezeli a sötét repülés közbeni darabolódást, tehát akár az is lehetséges, hogy a hullás 'nagy' végén találjunk kisebb darabokat, de az attól még a számított mezőn helyezkedik el. Sajnos a deles (UT) és éjfeles (UT) modellek eredménye erősen eltér. Mivel a hullás a kettő között 16:28 (UT)-kor történt, feltételezhető, hogy a két számított szórás között, a deleshez közelebb valószínű a találat. A mellékelt képen Lellétől délre látható a deles mérés eredménye, keletre az éjfeles széllel számolt szórás.

Ennél a tűzgömbnél sok paraméter és megfigyelt körülmény támasztja alá a meteorithullás valószínűségét. Aki teheti - esetleg a környéken él - próbálja meg az esetleges lehullott darabok megtalálását.

Balatoni tűzgömb

2021 október 20-án este 18:28 (helyi idő) fényes tűzgömböt láthattak a szerencsések. A kora esti időpont miatt a meteorkamera rendszerek többsége még nem indult el. A meteorológiai kamerák, illetve sok autós kamera viszont sikerrel rögzítette a jelenséget. 

Schmall Rafael felvétele Kaposfőről

Az első mérések szerint a meteor 91 km-en izzott fel, 17 km/s-al 70 fokos beesési szögben tett meg a légkörben 67 km-t alig 4 mp. alatt. Eközben Padragkúttól, Révfülöpig jutott, ahol 28 km magasságban látni utoljára. A méréshez kizárólag a meteorológiai kamerák képeit használtam fel, ezért ha megjelenik a "profi" rendszerekből számított információ, összevethető lesz a kettő. Még vannak kimérésre váró felvételek, melyekhez csillagos háttér szükséges (ezért nincsenek még kimérve) Ezek alapján még várható, hogy a végső magasság 1-2 km -el alacsonyabbra kerül. Nem rendelkezem még a hullás végéről kellő időfelbontással készített videóval sem, ezért a dinamikus tömeg számítás is várat magára. Így azt sem tudom még kijelenteni, hogy volt-e maradandó tömeg. Viszont a hullás paraméterei - 25km feletti végmagasság, magasabb átlagsebesség, alacsonyabb max. fényesség - alapján csupán pár száz gramm lehet kérdéses. Amennyiben további anyagot sikerül feldolgozni és a hullás körülményei tisztázódnak, frissebb adatokkal jelentkezem...

A bajai tűzgömb szórásmezeje

Az október 13-i tűzgömbről a Szegedi Tudományegyetem Bajai Obszervatóriuma (Jager Zoltán) tett közzé egy tökéletes videót. A jelenséget az AllSky7 európai tűzgömbmegfigyelő hálózat (AllSky7 Fireball Network Europe) bajai kamerája rögzítette. A felvétel lehetővé tette a korábbi számítás pontosítását.

 

Az újabb adatok szerint a főtömeg 21,8 km mélyre hatolt a légkörbe. Jól látható a robbanásos (2x) darabolódás, mely 4 nagyobb tömeget eredményezett. Ezeknek a képkockánkénti kimérése az alapja a dinamikus tömeg számítás eredményének.

Ezek alapján mind a négy tömeg elérte az ablációs (megfolyás) sebességhatár alsó értékét (2,6 km/s) ám a 3 és 4 -es darabok sajnos teljesen felélték anyagukat. Belőlük csak kisebb szemcsék érhették el a felszínt. A 2 és 1 -es darabok azonban elég nagyok voltak, hogy túléljék a hullást. A 2-es kb. 160g az 1-es kb 700g-os. A felvétel alapján nagyobb pontossággal sikerült meghatározni a sötét repülés kiinduló paramétereit. A szórásmezőt a számított tömegek, paraméterek és a szegedi magaslégköri mérés alapján készítettem el. Aznap déli és éjféli szelek figyelembevételével...nincs különbség a két szórás között !

Piros területtel jelöltem a legvalószínűbb részt. Kérem amennyiben a helyiek meg tudják oldani a terület legális megközelítését, próbálják meg a frissen hullott meteoritok keresését.

Érdekes megfigyelni, hogy a modell alapján van egy másik terület is (kisebb, sokkal kisebb valószínűséggel) Ezt a fajta kettősséget nem először látom és szerintem nem modell hiba ! hanem valóságos jelenség. A szél képes 'kiválogatni' bizonyos formájú és tömegű testeket...

Mélyre hatoló tűzgömb Baja felett

2021 október 13-án este 20:16 (helyi idő) fényes tűzgömböt rögzítettek a meteorológiai kamerák. A tűzgömb lassan kb. 6 mp. alatt hullott, nagyobb felfényesedések nélkül. (A jelenlegi felvételek alapján) Fényessége vetekedett a félhold fényével.

Landy-Gyebnár Mónika felvétele (Veszprém)

A közelítő számítás alapján a tűzgömb 89 km-en fénylett fel Szerbiában, Bácsgyulafalva közelében. Átlagos sebessége 14 km/s volt, beesési szöge 49 fokos. A légkörben megtett 85 km alatt átlépett a határon és Magyarország légterében Sükösd felett 25 km-el hunyt ki. Ezalatt az elméleti egyenestől 115 méterrel került közelebb a földi gravitáció miatt. A naprendszerbeli pályája a megszokott módon alakul, az anyag a Mars és a Jupiter közötti övből érkezett.

A számítások további pontosításához, több és pontosabb felvétel szükséges. A hullás időtartama, fényessége és mélysége alapján akár megmaradó tömeg is lehetséges. A megmaradt tömeg becsléséhez - dinamikus tömeg számításhoz - nagyobb időbeli felbontású videó szükséges. Amennyiben lesz ilyen, további számításokkal jelentkezem...

Merengés a Kindberg meteorit hullás felett

Látva a legújabb osztrák meteorit képeit eltűnődtem. Hogyan jutott ez a 233 grammos darab Kindberg közelébe? Ha valaki látta a korábbi - akár a Cseh akár az általam közölt - szórásmező számításokat, azokban a 200 gramm körüli darabok jóval korábban már Turnau előtt földet értek.

A válasz természetesen roppant egyszerű. A képeken is látható, hogy a megtalált darab csupán egy töredék. A sötét repülését nem 200 grammosan hanem 2 - 3 - 4 kilósan kezdte meg ! majd valamikor a sötét repülés közben levált a fődarabról... így kerülhetett (és csak így!) Kindberg közelébe, ahova a szórásmező számítások a 3-4 kg-os tömegű darabokat jósolják.

A dolog nem is ezért izgalmas. Hanem azért, mert ha tudnánk pontosan hol találták meg, akkor lehetne következtetni a fődarab tömegére is. Tegyük fel, olyan helyen találták ahova a 2 kg-os darabokat a modell már nem jelzi semmilyen körülmények között, akkor biztosak lehetnénk benne, hogy a fődarab - amiről levált - ennél nagyobb kellett legyen. Az már most valószínűsíthető, hogy a modellből származó adatok szerint a formája inkább lekerekített mint lapos. Formája inkább hasonlít a Kabára mint a Stubenbergre.

Az is érdekelt, mi okozta a Cseh és a saját előrejelzésem fővonala közötti kb. 1 - 2 km eltérést. A választ erre is gyorsan megtaláltam. Bár azt nem tudom a csehek pontosan hogyan számítják a sötét repülést és milyen kiinduló adataik vannak, de az elég szembetűnő, hogy ha a müncheni 12UT-s magaslégköri széllel végzem el a számítást, akkor a két előrejelzés teljesen fedésbe kerül. Én anno a müncheni 00UT-s széllel adtam ki a szórásmező előrejelzést, hiszen ez csupán 4 órára volt a tényleges hullástól (3:47UT) A valóságban persze ki tudja pontosan milyen szél volt kelet ausztriában? erről sajnos nicsenek adataim, nem volt mérés? Sajnos elég jellemző, hogy 300 km távolságban elvégzett szélmérést kell felhasználni...

Az eredeti - angol nyelvű - cikkem itt olvasható. 

A képen, minden kiinduló adat ugyanaz, csak a szél adatok mások. A Cseh előrejelzés a piros vonalak által határol terület. Az 1 - 4 kg induló tömegű darabokra számítva.