 |
| Schmall Rafael felvétele - Kaposfő |
2021. március 13-án este 20:50-kor az ország déli részéről többen észlelték egy fényes tűzgömb elégését a légkörben. A Facebook csoportokban összegyűlt felvételekből válogatva, kiszámoltam a hullás főbb jellemzőit. Köszönet Schmall Rafael (Kaposfő) kitartó munkájáért, amivel a sokadik tűzgömb adataihoz nyújt kiváló felvételeket kamerájával. A hullás sebességének számításához nélkülözhetetlen volt az MTA CSFK profi csillagász meteorkamera hálózatának dévaványai felvétele, melyből a redőnyzár kitakarás segítségével - a nyomvonal pontos ismeretében - a meteor sebessége és ami talán még fontosabb, sebességváltozása is kimérhetővé vált. A meteorológiai kamerák is megfogták a jelenséget. Most a kabai kameráról találni a neten szép felvételt. Ezt ugyan kimértem, de a lenti számításban nem szerepel, mivel a tűzgömb hullásának az eleje a képen kívűl volt, a vége pedig azért maradt le mert előbb lett vége az expozíciónak. Így bármilyen szép is a felvétel csupán alig 28 km-es darabja látható a hullásnak... Az oldalon az MTA fotója és a kabai kép nem szerepel, mivel ezekhez nem kértem engedélyt. A képek a Facebook - Tűzgömb rajongók csoportban láthatók.
A tűzgömb teljes nyomvonala Szerbia felett volt. 109 km-es magasságban izzott fel Nagylajosfalva felett, légkörünket 29,2 fokos szögben érte el. Hullásának átlagsebessége 27 km/s volt, mellyel 146 km megtétele után az utolsó észlelt magassága 39,3 km-en volt, Sztapár közelében. Sajnos az erősen felhős idő miatt nem készült 100%-ban tiszta felvétel a hullás végéről, így az nem tudható, hogy vajon ez a tényleges végső magassága vagy jött még egy kicsit lejjebb. Mivel elérte a sűrűbb légkört így érdemes lenne az infrahang és szeizmográf állomások rögzítéseit megnézni ebben az időpontban további adatokért. A tűzgömb abszolut fényessége -9 magnitudo körül lehetett és több mint 5 mp.-ig uralta az égboltot.
Fénymenete nagy kiugrásoktól mentes, maximális fényességét 59 km-en érte el 0,24 MPa nyomáson ám ekkor sem esett darabjaira, hanem az ablációs rátát tartotta kb. 10 km-en keresztül egészen 0,63 MPa-ig. Eddigre anyaga annyira megfogyatkozott - a sűrűbb légkört elérve - hogy halványodásnak indult. A fényességéből számítható fotografikus tömege - a fenti paraméterekkel és különböző ablációs rátával számolva - a kezdetben 14 kg (+/- 7kg) -ról, 400 g (+/- 400g) -ra fogyatkozott. Azonban a fotografikus tömeg számítás Vénusznál fényesebb tűzgömbök esetében helytelen értéket ad (általában túlbecsüli azt) Pontos értékhez a hullás dinamikus tömegét kell számolni, melyhez a sebességváltozás pontos ismerete szükséges. Az MTA CSFK felvétele alapján, ez is nagy pontossággal meghatározható volt. A hullás végén - ahol a sűrűbb légkörben a lassulás mértéke jelentősebb, így pontosabban számolható - az utolsó másodpercben a test 444 g-ról 145 g-ra fogyott. Ez olvasható ki az utolsó pixelekből, tehát maradhatott volna meteorit anyag a hullás végére. Azonban a test ekkor még 20,3 km/s-al haladt tehát nem lassult az ablációs sebességhatár alá. Ebből az következik - ha feltételezzük, hogy a képen a meteor legvégéig látható - hogy az anyaga teljes egészében elégett légkörünkben.
A meteor radiánsa az Éta Virginidák radiánsával egyezik meg ! A raj február 24-től március 27-ig aktív, maximuma március 18-án van. ZHR 1-2 ! Átlagsebességük 27 km/s, eredetük feltételezhetően a D/1766 G1-es aszteroida.
A tűzgömb naprendszerbeli pályaelemei a következők:
- α = 184,2°
- δ = +3,5°
- a = 1,6 A.U.
- q = 0,441 A.U.
- e = 0,727
- ω = 288,8°
- Ω = 353,2°
- i = 4,5°
