2020. április 23., csütörtök

Kamerarendszer előadás referenciák

NASA - CAMS

DFN

GMN - RMS

MetRec

Sonotaco - UFO

HU-MFM

UFOCaptureHD Quick Start Guide

A NightScheduler csak a japán oldalról letölthető de nem kell megijedni mert angolul működik. Van itt egyébként még pár finomság érdemes körbenézni:
SoftwareDownload

2020. április 22., szerda

Doppler radar remény, sötét repülés valóság

Egy hete teszteltem az újraírt sötét repülés számító programomat törzskönyvezett meteorithullásokon. Ekkor jött szembe egy Amerikai hullás, ahol a doppler radar részletes elemzése is le volt írva. Innen jött az ötlet, hogy a technikai specifikációk alapján összehasonlítsam azt a Magyar hálózattal. Az OMSZ oldalán erről részletes információ olvasható ééééés a legalján ott díszelgett egy általános email cím további kérdések esetére... nos nekem voltak :) Írtam egy levelet, melyben a 2013-as és 2015-ös hullások doppler képei után érdeklődtem... most jött meg a válasz, melyet változtatás nélkül közlök:


Tisztelt Kővágó Gábor!

Mellékelek 3+3 radarképet a kért meteorhullási időintervallumokból. A képek országos kompozitok, minden radarunk egyesített adatait tartalmazzák. Ezen képek előnye, hogy kétdimenziós térkép vetületben a maximális információt tartalmazzák. Annak a radarnak a mérési adata kerül a képre amelyik radar a legnagyobb reflektivitást detektálja az adott képpontra. (Az egyes radarok nem feltétlenül ugyanolyan intenzívnek látnak egy légköri objektumot, elsősorban az esetleges (részleges, vagy teljes) domborzati takarás, illetve a távolságuk miatt.)

Szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy az időjárási radarjaink, a működési módjuk miatt, alapvetően alkalmatlanok meteorok detektálására. A radarok keskeny, 1 fok szélességű, sugárnyalábot bocsátanak ki, s ugyanebből a szögtartományból detektálják a visszavert jeleket. Egy mérési ciklus során - ami kb. 3 percig tart - a forgó antenna 10 különböző nyílásszögű kúpfelületről gyűjti a mérési mintákat. Az említett keskeny sugárnyaláb, valamint a "kevés" körülfordulás miatt nem gyűjt mintát a tér minden pontjából. Vannak "üres" területek a kúpfelületek között. Így annak esélye, hogy egy kisméretű objektummal találkozzon a sugárnyaláb elég csekély, bár nem nulla!

Tovább nehezíti a meteorok detektálhatóságát, hogy a mérés során a visszavert jelek spektrális jellemzői alapján valós idejű szűrést végzünk, csak a felhő-csapadék rendszerekről származó jeleket engedjük tovább. Ezért van az, hogy a radarképeken nem látszódnak sem a talajcélok (domborzati elemek, tornyok, stb..) sem pl. a repülőgépek.










A képeken sajnos nem látszik semmi a lehulló anyagból. Marad a sötét repülés számítás...