Tisztelt Kővágó Gábor!
Mellékelek 3+3 radarképet a kért meteorhullási időintervallumokból. A képek országos kompozitok, minden radarunk egyesített adatait tartalmazzák. Ezen képek előnye, hogy kétdimenziós térkép vetületben a maximális információt tartalmazzák. Annak a radarnak a mérési adata kerül a képre amelyik radar a legnagyobb reflektivitást detektálja az adott képpontra. (Az egyes radarok nem feltétlenül ugyanolyan intenzívnek látnak egy légköri objektumot, elsősorban az esetleges (részleges, vagy teljes) domborzati takarás, illetve a távolságuk miatt.)
Szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy az időjárási radarjaink, a működési módjuk miatt, alapvetően alkalmatlanok meteorok detektálására. A radarok keskeny, 1 fok szélességű, sugárnyalábot bocsátanak ki, s ugyanebből a szögtartományból detektálják a visszavert jeleket. Egy mérési ciklus során - ami kb. 3 percig tart - a forgó antenna 10 különböző nyílásszögű kúpfelületről gyűjti a mérési mintákat. Az említett keskeny sugárnyaláb, valamint a "kevés" körülfordulás miatt nem gyűjt mintát a tér minden pontjából. Vannak "üres" területek a kúpfelületek között. Így annak esélye, hogy egy kisméretű objektummal találkozzon a sugárnyaláb elég csekély, bár nem nulla!
Tovább nehezíti a meteorok detektálhatóságát, hogy a mérés során a visszavert jelek spektrális jellemzői alapján valós idejű szűrést végzünk, csak a felhő-csapadék rendszerekről származó jeleket engedjük tovább. Ezért van az, hogy a radarképeken nem látszódnak sem a talajcélok (domborzati elemek, tornyok, stb..) sem pl. a repülőgépek.
A képeken sajnos nem látszik semmi a lehulló anyagból. Marad a sötét repülés számítás...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése