2017. november 19., vasárnap

Kisebb modernizáláson esett át a rendszer, lecseréltem a KVM Switch-t. Most már tudok USB-s egeret (végre újat) és USB-s billentyűzetet (végre újat) használni az eddigi ősrégi PS/2-esek helyett

2017. október 17., kedd

Villanások Kisvárda felett

2017.10.17-én éjszaka 23:23:42-kor telehold fényességű tűzgömböt láthattak a szerencsések az ország szinte egész területéről. Kamerák rögzítették a hullást Győrtől, Zselicen és Leányfalun át egészen Csongrádig.

A legszebb felvételt egy autó kamerája rögzítette Temesvárról:


A meteort a Lengyel meteoros hálózat több kamerája is elkapta. Számításukat közzétették, melyből kiderült, hogy a meteor nagy magasságban megsemmisült. Ezért nem is nagyon siettünk a számításokkal. De ami késik nem múlik. Egy ekkora tűzgömb megérdemli, hogy saját adatokból rászámoljunk. Természetesen megint borzalmas felbontású időjárás kamerák képeit kellett felhasználni. Én a békásmegyeri és a hortobágyi képeket használtam fel. A végeredmény alant látható, minden számított adattal együtt...







Ez alapján a meteor 97 km magasan Tiszaszalka közelében fénylett fel és 72 km-en útlevél nélkül lépett át a határon Záhonynál. Eddigre anyagának nagy részét elégette. A lengyelek számítása szerint egészen 63 km-ig sikerült anyaga legellenállóbb részének leérni. Ez lehetséges hiszen én csak a fényes nyomvonalat tudtam kimérni. Ha jól megnézzük a temesvári felvételt látszik a fényes nyom után egy kisebb mennyiségű anyag még tovább izzik és lejjebb ér a légkörben. A beérkező test a kisbolygóövből jött a szokásos apolló pályán. Átmérője kb. fél méter, tömege 240 kg. A légkört 21 km/s sebességgel szelte át 42 fokos szögben. Az adatok azt mutatják, hogy egy kis mennyiségű anyag maradt a hullás végére, ami szétszóródva a magaslégköri felhők anyagává válik majd.

FRISS ADATOK

Volt akit az előzetes számítás nem győzött meg :)

...ezért ma a végletekig kiszedtem, ami ezekből a borzalmas minőségű felvételekből lehetséges. A pontosítás a békásmegyeri képet érintette (ennek volt értelme ez legalább elfogadható minőségű) illetve milliszekundumra kimértem az időket. Az új adatoktól a felfénylés és kialvás magasságában és a meteor sebességében kellett a változás bekövetkezzen. Az eredmény teljesen megdöbbentett !!! Most már teljesen biztos vagyok benne, hogy az anyag elégett odafent ! Nemcsak azért mert az újabb adatokkal a kialvás magassága 64,7 km-nek adódik, hanem mert a sebesség változásával a naprendszerbeli pályagörbe és a radiáns pont tökéletes fedésbe került a déli tauridák adataival ! A légkörünkben elégett kb. 100 kg-os 40 cm átmérőjű hólabdacs az Encke üstökös egy darabja volt ! Nyugodtan nézzétek össze a számított pályaelemeket a STA pályaelemeivel... én már megtettem ;)



Kis bónusznak beraktam egy képet a mostani tg-ről (300kmről) a 2015-ös tgről (100kmről) és a teleholdról, azonos felbontás mellett.



2017. szeptember 5., kedd

A tegnapi derült éjszakán hajnal 1-ig szereltem és állítgattam a kamerákat, melyek így újra üzemkész állpotban vannak. Az eddigi kekszes és lekváros dobozból házba költöztek, melynek egy nem várt kellemes hozománya, hogy úgy néz ki nem kell árnyékoló lemezt felszerelni az utcai lámpák miatt.

2017. augusztus 29., kedd

2017. augusztus 4., péntek

Francia hullás számítása

Az augusztus elejei francia hullás számítása...
http://www.imo.net/fireball-over-southern-france/

A cikk azt írja szó szerint, hogy a számított paraméterekből kiindulva a hullás megtalálása nagyon valószínűtlen.
Ha a megadott értékek helyesek akkor én nem látom annyira reménytelennek a helyzetet. Az adatok alapján egy 4 tonnás test érte el a légkört és a legpesszimistább számítás szerint is legalább 100 kg túlélte a légköri fékeződést. A 300 kg viszont valószínűbb ! ami nem kis mennyiség. Sajnos a beérkezés szöge elég alacsony így a szórásmező nagyon hosszú. A 100 grammos és a 10kg-os darabok egymástól 28 km-re érhettek földet. Viszont a szórásmezőn a szintkülönbség szinte sehol sem haladja meg a 100 métert. Szántóföldes, erdős, kisfalvas dimbes-dombos vidéken húzódik végig...


Talált meteorit

Megtartható-e a talált meteorit?

Az alábbi írás szubjektív véleményt tükröz és idővel – biztos vagyok benne – el is fog avulni. Ezért a kérdésre a pontos válasz mindig az éppen aktuális jogtárban keresendő. Nem vagyok jogász, a szabályokban leírtakat józanésszel próbáltam értelmezni.

A 2017. augusztusi állapot szerint a jog 7 helyen említi a meteoritot (azt gondoltam nem lesz egy találat sem...)

1. 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a tematikai egységek között említi a Naprendszer fizikai viszonyai alatt, a kulcsfogalmak között szerepel a meteor és a meteorit.

2. 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményei között említi. El kell tudni magyarázni a meteor és a meteorit közötti különbséget.

3. Az 1089/2010 és az 1253/2013/EU rendeletében a természeti veszélyek kategóriái között fellelhető a földrengések alatt, mint „meteorit-becsapódás következtében” létrejött földmozgás

4. Az 1996. évi CXVI. törvény indoklása az atomenergiáról, mint veszélyforrás van említve a meteorit becsapódás („.. ritka jelenségek okozta balesetek kockázatának nagyságrendjébe esik”)

5. DIT-H-PJ-2009-160. bírósági határozat. A Debreceni Ítélőtábla határozata polgári ügyben a Kabai Meteorit és a Hajdúszoboszló SE mérkőzés végeredményét óvták meg

6. 1-H-KJ-2010-229. bírósági határozat. A Fővárosi Bíróság határozata közigazgatási ügyben… Egy 2009 áprilisában adott rajzfilm besorolását támadták meg, mert az ábrázolt jelenet „a tévé előtt magára hagyott óvodáskorú befogadók számára emocionális megterhelést jelenthet” ebben jelenik meg egy meteorit „ami fura hangot ad ki magából, piros és narancssárga színek kísérik amikor szétrobban, majd narancssárga kis darabkák repülnek szerteszét” volt ott még valami vérszomjas pók is, kettéváló utca és végítélet…már nem emlékszem, de nagyon jót szórakoztam a leíráson.

7. 3-H-PJ-2012-123. 124. 125. bírósági határozat. A Kecskeméti Törvényszék határozata polgári ügyben… egy cukor nagykereskedelemben előfordult ködös üzlet folyamán a cukorgyár telepének címe Meteorit u. 5.

Ebből látszik, hogy jelenleg meteorit kereséséről, találásáról, birtoklásáról a magyar jog nem rendelkezik.

Kicsit bővebben ír az ásványkincsekről vagy ásványi nyersanyagokról – ezeket már nem részletezem – de összességében kimondható, hogy itt teljesen más volumenről van szó. Ezeknél az egész országot vagy egy nagyobb régiót (megyét) érintő kitermelésről lehet olvasni, egy száz kiló alatti meteorit ebben az esetben nem tétel még akkor sem ha a származtatott hatásait – pl. turisztikai – is hozzávesszük. Ennek ellenére egy ekkora tömegű meteoritnak – legyen bármilyen összetételű – óriási tudományos jelentősége van és még nagyobb piaci értéke. Épp ezért abban is biztos vagyok, hogy egy ilyen esetben – gondoljunk mondjuk egy gyenge 200 kg-os pallazitra – hirtelen lenne olyan jogszabály, hogy az állam az első legyen a sorban. A bányászati jog, legalább említés szinten, ír egy bekezdésben hasonló mennyiségű „kitermelésről”:

„…gyakorlati megfontolások alapján – megengedi, hogy a földtulajdonos (kezelő, használó) a földje felszínén előforduló kavicsot, követ, homokot vagy agyagot személyes vagy kisebb helyi szükségletre kitermelhesse. Ez természetesen nem terjedhet a kitermelés élethivatásszerű vagy iparszerű gyakorlásáig és csak abban az esetben engedhető meg, ha az állam azon a helyen bányászati jogát nem érvényesíti.”

Itt érdekes módon megjelenik a földtulajdonos, tehát ebből a szempontból is érdekes elgondolkodni a talált meteoritok esetében. Illetve később említés szinten megjelenik, hogy az ásványkincsek a hazai joghoz tartoznak, hacsak a nemzetközi jog nem említi. Nem tudom a meteoritokra – amik nemzetközi vizekről érkeznek – van-e valamilyen nemzetközi jogszabály, de a gyakorlat azt mutatja, hogy minden állam a saját hatáskörén belül szabályozza azt.

Felmerült még a Kulturális Örökségvédelemből jól ismert 1711-es év, mint beszolgáltatási határvonal. Sajnos, ha beleerőszakoljuk akkor a Kulturális javak meghatározásba akár a meteorit is beleférhet. „Kulturális javak: az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, hangrögzített, írásos emlékei és egyéb bizonyítékai – az ingatlanok kivételével -, valamint a művészeti alkotások.” A bökkenő ott van, hogy míg egy meteoroid – nagy valószínűséggel – 1711 előtt keletkezik, addig a Magyar földön földet érő (innentől húzhatjuk rá a hazai jogot) meteorit, a földet érés pillanatában válik meteorittá !

Azaz egy friss hullás tárgyi bizonyítéka mindenképpen 1711 utáni. Természetesen más lenne a helyzet abban az esetben, ha lenne bizonyítottan 1711 előtti magyarországi hullásunk, (Kölked, Csátalja lehet kérdéses) ilyet azonban eddig nem ismerünk. Az 1711-es korhatár tehát csak a fellelt meteoritoknál lehet érdekes, a friss hullás keresésekor nem.

A legutóbbi (2017.04.01.) meteoros, meteoritos találkozón ez a kérdés is felmerült az előadásokat követő megbeszélésen. Örömmel tapasztaltam, hogy a szakma – a múzeum és a csillagászat területéről - a gyűjtők és a magánszemélyek is közel egy véleményen vannak. Ez tükröződött abban a Facebook felvetésben is, ami miatt ezt a kis cikket írtam. Hiába a hiányos jogi háttér abban egyetértünk, hogy a főtömegnek múzeumban vagy kiállításon a helye és mindenképpen kell a tudomány számára megfelelő mennyiségű anyagot biztosítani. Azonban a sokadik darab már jobb, ha magángyűjteménybe vagy magánkézbe kerül. Elég, ha a Daróci utcában porosodó sok száz ládára és a bennük porosodó értékekre gondolunk és arra milyen könnyedén semmisült meg az ’56-os tűzben a múzeumi meteoritgyűjtemény. Az adatmentés egyik alapja, hogy minél több (földrajzi) helyen tárolom az információt, annál nagyobb biztonságban van…

A régészek által követett példa, miszerint a lelet a legnagyobb biztonságban – a mai napig így van – az eredeti helyén a föld mélyében van, a meteoritokra nem alkalmazható. Anyagszerkezetük – és így a tárolt információ – a földi erózió hatására jelentősen megváltozik. Begyűjtésük és szakszerű tárolásuk a tudomány fejlődése érdekében elkerülhetetlen.

2017. augusztus 1., kedd

2017.08.01 Jönnek a Perzeidák



2017. augusztus elsején fényes meteort figyeltek meg az ország felett 22:41-kor, a tűzgömb a Perzeidák meteor áramlat egyik darabja volt.

A meteor nyomvonalát a magyar videometoros hálózat is rögzítette. A HU-PIS, HU-SOR, HU-HOD kamerák fogták meg a meteort. Köszönjük a kamerák üzemeltetőinek folyamatos munkáját, mellyel lehetővé teszik ezeket a megfigyeléseket. A kamerák fenntartói: Igaz Antal, Tepliczky István



A meteor 119 km magagasan izzott fel, 76 km-t tett meg a légkörben, mialatt magassága 83 km-re csökkent. Ezalatt anyaga teljes egészében elégett. A Perzeidák a gyorsabb rajok közé tartoznak, ennek a darabkának a sebessége meghaladta a 60 km/s-ot. Ennek a nagy sebességnek köszönhető, hogy az alig 1 cm átmérőjű 1,7g tömegű icipici kis kavics ekkora fényt tudott produkálni. A naprendszert ábrázoló képen látható, hogy a rajtagok a bolygók mozgási síkjára szinte merőlegesen keringenek és kb. a Jupiter távolságából érkeznek hozzánk.



A Perzeidák hullása idén sajnos teleholdas éjszakákra esik, így inkább a kora esti órák ajánlhatók a megfigyelésre - amíg a telehold még nem kelt fel vagy alacsonyan van - ez azonban a hétköznapi életvitelbe talán jobban illeszkedik mint a hajnalig fentmaradás. A maximum aug. 12-14 között lesz látható, de mivel ez egy 'öreg' raj ezért tagjait jóval korábban és később is lehet látni. A maximum környékén 1 óra alatt 1 észlelő kb. 4-5 meteort láthat. Az óránkénti 100 meteorról szóló hírekben ez az érték a ZHR ! ez teljesen fényszennyezés mentes égen, a teljes égbolton mérhető, ha a raj radiánsa pont a fejünk felett lenne. Ez Magyarországról nem teljesül, ez egy számított érték. Budapestieknek a normafa környéke ajánlható.
Tudni kell azonban, hogy ilyenkor nem csak a Perzeidák aktívak. Vannak más rajok és ezeken kívüli bolygóközi anyaggal is találkozik a Föld, tehát a fent említett 4-5db.-nál többet is láthatunk... Lent egy-egy példa ugyanerről az éjszakáról egy Capricornida rajtag az óbudai Polaris csillagvizsgáló kamerájának felvételén és egy sporadikus, naprendszerbeli kavics felfénylése a kelenföldi HU-MFM-NW képén.



2017. július 13., csütörtök

2017.07.13 Tűzgömb

Mizser Attila észlelése az óbudai Polaris Csillagvizsgálóból:

Éppen a harmatgyenge, de azért látható Tejutat bámultuk a Polaris teraszáról, amikor egy nagyon szép, kb. -4 magnitúdós sporadikus meteort vettünk észre a Peg-ben kb. 23:38 KÖZEI-kor. Csóváját lilának láttuk (két párhuzamos csóva), a magja zöldes, körülötte sárga halóval. Idõtartama kb. 1,5-2 másodperc. Észlelõtársam, Szûcs Mátyás a tûzgömbbel egy idõben sistergésszerû hangot érzékelt.

Szalai Attila észlelése Székesfehérvárról:

23:38 legalább - 5ös gömböc, 2 másodperces, sárgás. Fehérvár belvárosából. Gözöm sincs hol, csak a zenitben látok egy csillagot, talán a Vegát. Keleti irányban, merőlegesen a látóhatárral. A házak között tűnt el. Nagyon fényes volt.




A meteor nyomvonalát a magyar videometoros hálózat is rögzítette. A HU-SOR, HU-FUL kamerák fogták meg a meteort. Köszönjük a kamerák üzemeltetőinek folyamatos munkáját, mellyel lehetővé teszik ezeket a megfigyeléseket. A kamerák fenntartói: Tepliczky István, Morvai József




Mi is történt pontosan? 2017. július 13-án 23:39-kor egy alig 4 centiméteres kavics vágódott be nagy meredekséggel (76 fok) légkörünkbe. A meteorok átlagánál lassabb sebességnek köszönhetően (20 km/s) viszonylag alacsonyan fénylett fel kb. 87 km-es magasságban. A testére nehezedő óriási nyomást és hőmérsékletet 2 mp.-ig tudta elviselni, ezalatt 47 km-re csökkent magassága. A beérkező 100g anyagból alig 2g élte túl a heves izzást, ez szerteoszolva az NLC-k anyagát gyarapítja egy ideig. A megfigyelés kis bázistávolságának ellenére a naprendszerbeli pálya szokatlanul pontosnak tűnik. Szinte már természetes, hogy megint egy Apollo típusú kisbolygó darabka érkezett hozzánk, a Mars és a Jupiter közötti fagyos űrből.


2017. július 6., csütörtök

2017.07.06 Sziporkázó meteor

Bíró Zsófia fotózta sikeresen ezt a nagyon szép fénymenetű meteort, mely keresztülszelte a nagy nyári háromszöget (Altair, Deneb, Vega)

A meteor nyomvonalát a magyar videometoros hálózat is rögzítette. A HU-SOR, HU-HOD, HU-FUL kamerák fogták meg a meteort. Köszönjük a kamerák üzemeltetőinek folyamatos munkáját, mellyel lehetővé teszik ezeket a megfigyeléseket. A kamerák fenntartói: Tepliczky István, Igaz Antal, Morvai József




A képek alapján az már sejthető volt, hogy lapos szögben érte a légkört ez a meteor, mivel nyoma hosszan húzódik a fotókon. Ilyenkor mindig felmerül, hogy esetleg nem is bolygóközi anyag, hanem a Föld körül keringő űrszemét égett el a légkörben. Ezt azonban ebben az esetben (is) kizárhatjuk. A meteor adatai teljesen átlagos kisbolygóövbeli kavics beérkezésének felelnek meg. Sebessége 33 km/s, beesési szöge 16,8 fok, felvillanási magassága 94 km, kialvása 55km-en történt. Adatai alapján egy alig 1cm-es 3 grammos kis kavics olvadt el a magaslégkörben. Sajnos a kis bázistávolság miatt a pályaszámítása elég pontatlan, de az kijelenthető, hogy teljesen átlagos Apollo típusú, kisbolygóövbeli kavics kápráztatta el fénymenetével a szerencsés szemtanúkat.





2017. június 17., szombat

2017.06.10 Tűzgömb

A tűzgömb képeit a magyar videometoros hálózat rögzítette. A HU-POL, HU-PIS, HU-MOB kamerák fogták meg a meteort. Köszönjük a kamerák üzemeltetőinek folyamatos munkáját, mellyel lehetővé teszik ezeket a megfigyeléseket. A kamerák fenntartói: Perkó Zsolt, Igaz Antal, Tepliczky István





Első pillantásra elég 'veszelyes' hullásnak tűnik ez a szép tűzgömb. Fényességét a meteorkamera -7 -esnek vette, ami megfelelő (nagyobb 100km) távolságból már akár meteorit dobó fényesség is lehetne. Azonban a képről is látható nagy horizont feletti magasság már annyira nem bíztató... Egy számítást azért megér.




Épp vendégek voltak nálam és érdekelte őket hogyan megy egy ilyen számítás, így egy kb. félórás mesével összekötött meteor nyomvonal elemzés előadást tartottam...nagy sikerként értékeltem, hogy mialatt összekattintgattam a dolgokat, egyikük sem fordult le a székről az unalomtól :)




A tűzgömb teljes terjedelmével szlovák terület felett hullott. Ahogy egy ilyen fényességű dögtől várjuk - viszonylag alacsonyan - 88 km-en fénylett fel, de sajnos csak közepes magasságig jutott le, kb. 43km magasságban elfogyott az anyaga. Sebessége elég kedvező 20 km/s alatti, ami az anyag nagyobb mértékű megmaradásának egyik alapvető feltétele. A meteorból maradt 17 gramm később alászállva földünk anyagát gyarapítja majd. Az eredeti test 650 grammos volt csupán (kb. 7 cm átmérőjű test) A naprendszerbeli pálya a szokásos - Apollo típusú kisbolygó darabka - a test a Mars és Jupiter közötti kisbolygó övből érkezett.

2017. június 14., szerda

2017.06.14 Föld súroló

A tűzgömb képeit a magyar videometoros hálózat rögzítette. A HU-PIS, HU-FUL kamerák fogták meg a meteort. Köszönjük a kamerák üzemeltetőinek folyamatos munkáját, mellyel lehetővé teszik ezeket a megfigyeléseket. A kamerák fenntartói: Igaz Antal, Morvai József




2017.06.14 20:07-es (UT) tűzgömb egy igazi Föld súroló, a 'beesési' szöge mindössze 2,3 fok. A kamerák még csak nem is ugyanazt a részét látták a meteor hullásának... Természetesen ezek előzetes eredmények, de ennek érdemes majd pontosabban utánaszámolni. A sebessége 31 km/s abszolut fényessége -7,3 magni. Ezt egy kb 4 kg-os, 13 cm átmérőjű test produkálta 85 km-es magasságban (magassága értelemszerűen nem sokat változott) a látható útjának végére - ha feltételezzük hogy sikerült elhagynia a légkört ami nem valószínű - csupán fél kiló maradt belőle... ha hullási sebességgel számolok a végére akkor teljesen megsemmisült.
(57 perccel az észlelés után már tudjuk kb. mi történt :) )





2017. május 19., péntek

2017.05.19 Tűzgömb

Meteor fotósok is elkapták a tűzgömböt, így a száraz videometeoros adatok mellett gyönyörű fényképek is születtek. Bíró Zsófia, Landy-Gyebnár Mónika és Bakos Liza kitartó munkáját dícsérik az alábbi képek:





A tűzgömb képeit a magyar videometoros hálózat is rögzítette. A HU-SOR-2, HU-GOT, HU-BEC kamerák fogták meg a meteort. Köszönjük a kamerák üzemeltetőinek folyamatos munkáját, mellyel lehetővé teszik ezeket a megfigyeléseket. A kamerák fenntartói: Tepliczky István, Csák Balázs, Perkó Zsolt





Tűzgömb 2017.05.19 - 20:40 UT a gombóc 120km-es magasságban izzott fel és csupán 83km magasságig jutott le, nem bírta elviselni légkörünk ellenállását. kb. 26 grammos 2cm átmérőjű kavics lehetett...az egyetlen érdekessége hogy kb. 72 fokos ! inklinációról érkezett majdnem merőlegesen a naprendszer síkjára és szinte pontosan a Szaturnusz pályáját metszette, ami egyértelművé teszi, hogy ez egy apró darabja volt a Szaturnusz gyűrűjének és a Cassini lökte ki az eredeti pályájáról... aki mást mond az hazudik :)