Meteorozó halak

2020 szeptember 5-én, 5 perccel éjfél előtt egy tűzgömb világította be az északi égboltot. A hullás paraméterei alapján teljesen átlagosnak mondható, azonban egy igen különleges megfigyelés társul hozzá...

Landy-Gyebnár Mónika felvétele

Kaszás Gergő így írt róla a 'Csillagászat kedvelők' Facebook oldalon:

"Csónakból horgásztunk a pilismaróti öbölben tegnap éjjel. Tökéletes szélcsend, tiszta idő, brutál csillagos ég, síri csend... Észak, észak - keleti irányban (sajnos nem tudom pontosan mikor) , de 23:40 körül hatalmas meteor esett be a légkörbe. Elképesztő fénye és citromsárga színe mellett HANGJA is volt... Sosem láttam még olyan meteort aminek hangja is volt. De ez még nem minden...
Abban a pillanatban amikor a meteor hangját lehetett hallani a felvillanásakor az egész öbölben mondom még mégegyszer az EGÉSZ ÖBÖLBEN szinte felrobbant a víz és számtalan hal megmozdult a vízfelszinen, nem ugrottak ki, vagy ilyesmi, de egyetlen pillanatra megpezsdült a víz... Több száz vagy inkább több ezer hal mozdult egyszerre... A tükör vízű öbölben egyik pillanatról a másikra ferobbant a vízfelszín... A parton a botok mellett éjszakázó több tucat horgász szinte egy emberként hangosan szólalt fel, hogy láttátok ezt. Ti is láttátok ezt? Tehát, rengetegen láttuk, hogy mi történt. Pár másodperc múlva mintha mi sem történt volna újra tükör lett a vízfelszín... "

A meteorhullással egy időben hallható hang nem ismeretlen a szakma számára, bár a jelenség fizikai alapjai még tisztázásra várnak. Ezt a hangot általában sistergő, pattogó hangként írják le a szerencsés megfigyelők. Mivel a hangjelenségkor a meteor az észlelőtől akár 100 km-re is lehet, egyértelmű hogy ennek a hangnak - valószínűsíthetően hosszú rádióhullámként - fénysebességgel kell terjednie. Az ilyen észlelések elég ritkák, az pedig hogy ezt halak is érzékelhetik teljesen egyedivé teszi a megfigyelést. Olyan esetről sem tudok még amikor egy elektrofonikus hang leíráshoz társították volna a hullás paramétereit, ezért számoltam ki azokat...

A tűzgömbről készült pár felvétel Budapestről illetve Veszprémből (ld. Landy-Gyebnár Mónika felvétele) ám ezek nem rendelkeztek pontos időbélyeggel. Ebben az esetben azonban kaptam képeket a nemrég kiépült profi meteoros hálózattól, (MTA CSFK) Sárneczky Krisztiánnak köszönhetően. Ebből a hullás időtartama, sebessége is mérhetővé vált. A felvételek kiértékeléséhez szükséges volt az UFOAnalyser legújabb frissítése, (2020.10.17. - v2.64) mellyel már 4096x2400-as képek is kimérhetők.

A felvételek alapján a meteor 118 km-en fénylett fel, 55 fokos szögben érte el a légkörünket és kevesebb mint 1 mp. alatt ki is hunyt 82 km-es magasságban. Sebessége kb. 42 km/s volt. Nyomát percekig lehetett látni az égen... A jelenség teljes terjedelmében Szlovákia felett zajlott, a fenti megfigyeléstől 200 km-re ! Kassa légterében. A fénymenet alapján ezt egy kb. 4 cm átmérőjű 50 grammos test produkálta. A naprendszerbeli pályagörbe a szokásos, ez az anyag is a Mars és a Jupiter közötti térből érkezett, bár érdekes, hogy a naprendszer síkjára majdnem merőleges pályáról.

A fénygörbe tanúsága szerint a nagyobb mennyiségű anyagleválás kb. 102 km magasságban kezdődött, csúcspontját 93 km-en érte el. A megmaradó anyag az egyre sűrűbb légtérben tovább vesztett anyagából 87 km-es magasságban egy újabb csúcsot produkálva. A meteor legellenállóbb része ezt is túlélte pár km-el, ám 83 km magasságban porrá égett. A fénymenetből látható, hogy az első két csúcs után a fénylés lassan csökken, mind a két maximum képe domború. Ebből látható, hogy volt megmaradó anyagmennyiség, mely tovább világított a levált és elégett porszerű anyag után. A harmadik, utolsó felfénylés azonban csúcsos, ekkor a teljes anyag porrá vált, melynek égése gyorsabban bekövetkezik, gyorsabban kialszik.