2016 Perzeidák

Három év folyamatos fejlesztés és tesztelés után 2016 nyarán végre elérte a HU-MFM videometeoros rendszer azt az állapotot, hogy havonta csak 5 perc személyes munkát igényel. A felesleges felvételek (villámok, denevérek, repülők) törlése továbbra is kézzel történik. A meteorok rögzítése (UFOCapture) és elemzése (UFOAnalyser) már automatikus, így elkezdhettem olyan bonyolultabb kérdéssel foglalkozni mint a meteorok pályaszámítása. Erre is van kész és ingyenes megoldás az UFO csomagban, az UFOOrbit.

Az alábbiakban három különböző forrásból nézzük meg az UFOOrbit eredményét. A pontos számítás ellenőrizhetőségének érdekében egy olyan jól ismert rajt választottam mint a Perzeidák, mely ebben az évben egy nagyon szép kitöréssel ajándékozta meg az észlelőket. A rajzos adatfelvétel ezalatt az aktív időszak alatt készült(!), ami biztos nem tett jót a pontos rögzítésnek. Néhol az észlelések eredeti időpontjai eltérnek a képernyőképeken látható időpontoktól, ez egy sajnálatos bug az UFOOrbit R90-es import funkciójában. Felhívtam erre a SonotaCo figyelmét, de már tudnak róla...

Video & fotó szimultán

Egy évvel korábban (2015-ben) sikerült egy nagyon szép rajtagot közösen elkapni Szalai Attilával (Várpalota). A fotós szimultán nehézsége a kimérésben rejlik, mivel célszoftver nincs így ez lassú, meteoronkénti munkát igényel. Cserébe viszont olyan pontosságot kapunk amit talán még a legkomolyabb - fullHD - videometeoros rendszerek sem érnek el. Ezzel azonban van egy óriási baj... az igaz, hogy a meteorpálya koordinátái nagy pontossággal állnak rendelkezésre a felvételről, azonban - forgószektor nélkül - a felfénylés időadatai semmilyen formában nem kerülnek rögzítésre ! Egy ilyen felvétel hossza kb. 8-20 mp. között van, így nem tudhatjuk, hogy a meteor 0,5 vagy mondjuk 15 mp.-ig hullott. A hullás időadataitől függ a sebesség, így a rajba sorolás, radiáns pozíció, sebességváltozás és tömeg. Gyakorlatilag ennek hiányában - ha nem feltételezünk egy értéket - a kép csupán egy szép kép, további számításra alkalmatlan.

A meteor 2015 augusztus 13-án éjfél után 47 mp.-el (UT) hullott 0,5 mp.-ig világított és -1,5m fényességet ért el. A Kisalföld felett ÉK-DNY irányban haladt 50 fokos beesési szöggel, 60 km/s-al tett meg több mint 30 km-t a légkörben, miközben magassága 102km-ről 68km-re csökkent. Vegyük észre milyen szépen mutatja a térképi vetület az észlelt pálya különbségét. Várpalotáról a jelenség eleje nem volt látható mert ott felhőpamacsok takarták az eget, Budapestről pedig a vége futott le a látómezőről. Csillagtérképen a visszahosszabbított nyomvonalak pontosan a Perzeidák radiánsában metszik egymást. A pálya döféspontja az N46,977 E16,572 koordinátán, Körmendtől délre található. De az alig fél grammos kiinduló tömegből természetesen semmi nem érhette el a felszínt.

A kiszámított pályaelemek jó egyezésben vannak a Perzeidák pályaelemeivel:

	Meteor	Perzeidák
Felszálló csomó hossza	139,7 fok	139 fok
Napközelség argumentuma	153,6 fok	151,5 fok
Inklináció	113,2 fok	113,8 fok
Excentricitás	0,805	0,880
Napközelpont távolsága a Naptól	0,966 CSE	0,965 CSE
Fél nagytengely	4,95 CSE	3,68 CSE

Videó & videó szimultán

Az első friss adatokat Martin Popek tette elérhetővé a csehországi Nydek állomásról felvett Perzeidákról 2016-ban, két nappal a maximum után. A videós feldolgozás legnagyobb előnye, hogy pár kattintással óriási mennyiségű információhoz jutunk. Ebben az esetben a két állomás között bő egy hét alatt több mint száz szimultán meteor került rögzítésre. A keringést ábrázoló képekről látható, hogy egy meteorraj darabjai ugyan hasonló pályán járnak, ám közel sem azonos úton. Szemmel talán legkönnyebben észrevehető hasonlóság, a pályahajlás, az inklináció.

Videó & rajz szimultán

Végül, de nem utolsó sorban álljon itt egy igazi ínyencség. Őszintén megvallom nem sokat vártam egy rajzos szimultántól és amikor nappali fénynél megláttam a papírra vetett girbe-gurba vonalakat... gúnyos mosollyal álltam neki a kimérésnek. Aztán amikor megjelentek az első eredmények a képernyőn, nem akartam hinni a szememnek ! A kísérleti nyuszi a kitörés alatt hullott egyik tűzgömb lett. 2016 augusztus 11-én 22:48 UT-kor egy -4m fényes meteor 1,5mp. alatt szántotta végig az eget a Tési fennsíkon, ahonnan szimultán észleltem a budapesten működő kamerámmal. A 3 grammos kavics 42 fokos szögben érte a légkört és 61 km/s-al tett meg 96 km-t. Pokoli útja 131km-es magasságban kezdődött és 69km-re közelítette meg bolygónk felszínét, mialatt anyagát teljes egészében hátrahagyta, hogy azon a magaslégköri szelek gyakorolhassák csomókötési jártasságukat. A térképi vetületen jól látható, hogy szabadszemmel sokkal korábban észrevehető egy meteor, ez egyrészt a jobb határmagnitudónak másrészt az emberi szem érzékenységének köszönhető.

Meteor Perzeidák
Felszálló csomó hossza 139,4 fok 139 fok
Napközelség argumentuma 150,3 fok 151,5 fok
Inklináció 113,6 fok 113,8 fok
Excentricitás 0,801 0,880
Napközelpont távolsága a Naptól 0,954 CSE 0,965 CSE
Fél nagytengely 4,8 CSE 3,68 CSE

A számadatok tükrében kijelenthető, hogy a felelősséggel végzett rajzos észlelés hasznos adatokkal bővítheti a meteoros adatbázisokat. A kimérés ugyan itt is egyenként végzendő, de nem okoz nagyobb nehézséget mint fotóról elvégezni azt, ráadásul ha közelítőleg is, de rendelkezésre állnak a hullás időadatai. Akinek nincs több százezer forintja egy videómeteoros rendszerre vagy digitális fényképezőgépre annak elég egy pár forintos fénymásolat a meteoros térképekről és egy ceruza, hogy értékes adatokat rögzítsen.

A számításokhoz felhasznált program: UFOOrbit - http://sonotaco.com/soft/e_index.html
és irodalom: Z. Ceplecha - 1987 január 27 - http://adsabs.harvard.edu/abs/1987BAICz..38..222C