Mit tudhatunk a német - Koblenz - meteorit hullást okozó tűzgömbről?

 ...sajnos csak pontatlan adatokat. Ennek több oka van. Egyrészt nem férek hozzá semmilyen adathoz, csak ahhoz ami mindenki számára elérhető az interneten. Így a felvételek koordinátáit hosszas kereséssel (sok óra) lehet csak kideríteni. A mérést tovább nehezíti, hogy a hullás nappali égen történt így csillagok nem nagyon vagy egyáltalán nincsenek a felvételeken. Ennek ellenére sikerült értékelhető eredményt kihozni kitartó munkával. 

2026.03.08-án este 17:55 UT-kor 79 km-es magasságban vált láthatóvá a tűzgömb a francia Verdun felett. Légkörünket 16,7 fokos szögben érte a test kb. 17 km/s -al szelve az egyre sűrűbb levegőt. Átvágott Luxemburg légterén miközben többször is felvillant. A főtömeg egészen 22,5 km-ig követhető a németországi Möntenich felett.

A szórásmezőt 3g - 5kg (fehér - kék) készítettem, átlagos eukrit sűrűséggel (2,6 - 3,2). A sötét repülés közben 500 - 5000m között levált 50- 100g -os darabokat piros jelek mutatják. A szórásmező pár száz méter széles viszont kb. 50 km ! hosszú. A kiindulási adatok miatt a szórásmezőm 800m-re helyezkedik a becsapódott meteorittól. A szórásmezőhöz a műholdas szél adatait a GFS / NCEP / US National Weather Service szolgáltatta. A szórásmező modellezéséhez saját programomat a Metlab-ot használtam.

Ami a pontatlan adatok ellenére mégis kiolvasható a számított adatokból:

- A becsapódott darab mindenképpen a sötét repülés közben kellett, hogy leváljon egy >5kg-os testről.

- Ez a nagyobb darab - amennyiben egyben maradt - a becsapódás helyén, a szórásmezővel húzott párhuzamostól dél - délkeletre kell legyen. (kb. a zöld terület)

- A fénygörbéből látható, hogy hiába volt több nagy robbanása a tűzgömbnek ezek mind nagy magasságban ( >40km) következtek be, ezek lehet sok kis darabot legyártottak, de onnan meteorit nem valószínű hogy eléri a felszínt

A hullás egyébként nagyon izgalmas rengeteg - videókon egyenként követhető - darab miatt. A nyomvonal pontosítása és ezen darabok egyenkénti követése, további sok-sok munkaórát igényel.

A Metlab eddigi sikerei

2015-ben kezdtem a Metlab-nak keresztelt program írásába, amivel a tűzgömbökkel kapcsolatos különböző számítások megkönnyítését szeretném elérni. Az elmúlt tíz évben a program rengeteget fejlődött és még mindig nincs készen, talán soha nem is lesz. Mindig jön valami új ötlet vagy fejleszteni való, sőt a benne rejlő hibák is szép lassan előjönnek és ezeket is javítani kell. Azonban már elértem vele kisebb-nagyobb sikereket, ezeket az eredményeket szedtem egy csokorba ebben a bejegyzésben...

1. 2020.02.28 - Novo Mesto, Szlovénia

A 2020 február végén hullott nappali tűzgömb szórásmezejét március 1-én küldtem el Kereszty Zsoltnak, aki a helyi keresést szervezte. Az első Szlovének által megtalált darab koordinátái március 8-án lettek hivatalosak, ennek a 200g-os darabnak a helyét egy piros folt jelöli a térképen. Ezt az előrejelzést nevezhetjük hatalmas szerencsének is, hiszen ez még a program legelső verziójával készült (még Delphiben íródott) A nyomvonalat a nappali égen hátrahagyott pár fokos nyom extrapolálásával határoztam meg. Ráadásul ekkor még ballonos szélméréseket használtam, ami szinte mindig pontatlan eredményhez vezet.

2. 2023.07.11 Meteorithullás Bulgáriában

12-én szólt Gucsik Bence a hullásról, melyet pár kamera megfogott Magyarországról. 13-án kért segítséget a CAMS facebook csoportban Valentin Velkov helyi meteorit kereső, akivel fel is vettük a kapcsolatot. A nyomvonalat Gucsik Bence számolta a Magyar felvételek alapján. Ebből számítottam (19-én) a szórásmezőt, úgy hogy tőlünk az utolsó több mint 1 mp. már nem volt látható a nagy távolság miatt. Ez a számítás is még ballonos szélmérésből történt. A meteorit találatról augusztus 13-án értesített minket Valentin. Az, hogy az előrejelzés 4-500km-es távolságból, ballonos széllel egyáltalán a közelében volt a hullott anyagnak mutatta, hogy jó úton haladok a programmal.

3. 2024.01.21 - Ribbeck, Németország

Ez volt az első meteorithullás, ahol már műholdas magaslégköri mérés alapján készítettem a szórásmezőt. Mivel ezt nem publikáltam a darabok megtalálása előtt, így hiába pontos a számítás erre nem lehetne hivatkozni. Azonban az egyik alapadat értékét mégis sikerült előrejelezni. Február 7-én említettem a Facebook - Tűzgömb rajongók csoportban először, hogy bizonyos darabok csak akkor eshettek oda, ahol megtalálták őket, ha a sűrűségük az addig elterjedten alkalmazott 3,1-3,2 g/ccm helyett ennél jóval alacsonyabb 2,4 g/ccm körüli. Az első hivatalos CT szkenner mérés, amiről tudok Dieter Heinlein végezte február 16-án 2,6 g/ccm értéket kapott. Egy másik CT szkenner mérés alá is támasztotta ezt az értéket, Tobias Hofmann február 19-én egy másik darabot szintén 2,5 g/ccm-nek mért.

4. 2024.10.24 - Haag, Ausztria

A cseh nyomvonalból számított szórásmezőt 25-én tettem közzé a Tűzgömb rajongók Facebook csoportban, ahonnan azonnal átvette a Madeinspace.pl nemzetközi csoport. Innen ismerhették meg a helyszínen keresők. Az első meteorit - amiből a hullás klasszifikálása is történt - térképen sárgával jelölve, Leon Thann 8,7 grammos találata november 2-án.

5. 2025.02.18 - Drelow, Lengyelország

A blog bejegyzés készítésének időpontjában éppen elfogadásra vár ennek a hullásnak a hivatalos cikke, így pontos szórásmező képet és hullási koordinátákat még nem tehetek közzé. Mateusz Zmija által számított nyomvonalból már a hullás másnapján, délelőtt 10 körül küldtem át az első keresési térképeket. Ez tartalmazott egy zölddel jelölt mezőt, melyet egyszerűen "thereissomething.kml"-ként küldtem át. Ebben voltak azok a modellezett hullások, melyek a legvalószínűbb paraméterekkel érték el a felszínt, tehát a számításaim szerint itt nagy esély volt 'valamilyen' találatra. A területről végül 17 db. meteorit került elő, összesen 1093 gramm tömegben.

6. 2025.07.24 - Poswietno, Lengyelország

A lengyel Skytinel hálózat hatékonyságát dícséri, hogy az éjfél után hullott tűzgömbhöz reggel már elkészült a nyomvonal, melyet Mateusz Zmija számított. Délben már küldtem neki a szórásmezőt. A meteorit találatról augusztus 12-én értesültünk. A végeredményben kb. 3 g össztömeg mikrotöredékekből tevődik össze. 

7. 2025.10.27 - Okulovka, Oroszország

Mateusz Zmija által számolt nyomvonalból 30-án készítettem az első szórásmező térképeket. A meteorit találatról november 6-án értesültünk. Mivel a megtaláló külön kérte, hogy a helyszín maradjon titokban így ezt itt nem közölhetem. De a szórásmezőn belüli elhelyezkedéséből gyanítható, hogy az egyik nagyobb tömeg egy levált kb. 450g-os részét találták meg.

Referenciák:

A Metlab szoftver

Skytinel hálózat

Okulovka meteorit hullás lehetséges sötét repülési paraméterei

Észrevételek a ribbecki hullás cseh számításával kapcsolatban

 A 2024 január 21-én Németország felett hullott tűzgömb Ribbeck környezetében meteorit hullást okozott. Többek között a Cseh Csillagászati Intézet is nyomon követte az eseményeket és folyamatosan frissítette a megfigyelések alapján a számított adatait. Ezek online elérhetők a honlapjukon. Pár nappal ezelőtt megjelent hivatalos összefoglaló cikkük is. Van azonban pár számomra furcsa részlete a publikációknak...

Az első nyomvonal számítást az Európai Tűzgömb figyelő hálózat kameráinak felvételei alapján számolták és jelentették meg január 22-én. Majd hozzáférést kaptak az AllSky7 kameráihoz és ez alapján (AMS16) módosították a végpont magasságát 1,6km-el lejjebb. Azt írták a nyomvonal pozíciója nem változott csupán a végpont magassága. Ezt én akkor úgy értelmeztem, hogy a nyomvonal beesési szöge és elhelyezkedése a térben nem változott, de - mivel hosszabban tudták nyomon követni a közelebbi kamera felvétele alapján - hosszabb lett a nyomvonal annyival amíg eléri az új magasságot. Nos mint kiderült a fent említett hivatalos cikkükből, nem erről van szó ! Mint a kiemelt képeken is látható tényelegesen ugyanazon földrajzi koordináta felett maradt a nyomvonal végpontja, csupán a magassága változott az viszont drasztikusan 1,6 km-el ! Nem tudom milyen matematikai környezetben fordulhat az elő, hogy ha van egy nyomvonalam a térben pl. két kamera alapján egy harmadikat hozzáadva a végpontnak csak a magassága változik a földrajzi koordinátája nem ?

Az első számított nyomvonal vége

A végső, hivatalos cikkben megjelent nyomvonal vége

Az általam félreértelmezett meghosszabbított nyomvonal vége

Évek óta foglalkozom nyomvonal és szórásmező számítással, így a ribbecki hullást is nyomon követtem, hogy a lehető legtöbbet tanulhassam a fejleményekből. A szórásmezőt végig az általam logikusnak vélt, meghosszabbított nyomvonalból számoltam. Olyan szerencsém volt, hogy az egyik legnagyobb darabot - 114g - ismerőseim Balla Zoltán és Gucsik Bence találták január 26-án. Nem csak ennek a darabnak, de a 171g-os első találatnak, a jelenlegi legnagyobb 220g-os darabnak és később több kisebb darabnak a koordinátái is eljutottak hozzám. A programom szépen hozta a megtalált darabok helyét. Megdöbbenéssel vettem észre a csehek február 8-i update-jét melyen a szórásmezőt jóval délebbre és nyugatabbra mutatta az általuk közölt térkép. Majd később pontosították azt (február 14) de úgy, hogy egy feltételezett (!) 3 m/s-os szelet hozzáadtak a számításokhoz. Az én számításom minden változtatás nélkül a 'nyers' szél adatokkal hozta a valóságban tapasztalt végeredményt. Felmerült bennem, hogy talán más szél adatokkal dolgozunk, hiszen - ugyan én is műholdas adatokból és meteorológiai modell alapján számolok - nyilván nem ugyanabból a forrásból szerezzük be a számításhoz szükséges adatokat. Mikor megjelent a hivatalos összefoglaló ezért lefuttattam a fixált földrajzi koordinátás cseh nyomvonalból, de az én általam használt szél környezettel milyen eredményt kapok... nos ugyanazt a rossz szórásmezőt amit a cseheknek el kellett tolni északkeleti irányba a helyes megoldásért. 

A piros mező a csehek által számolt szórás a főtömegre. A körök a saját programom eredménye, a fixált végű nyomvonalból lekerekített meteoritokra, az általam használt szélkörnyezetben. (GFS / NCEP / US National Weather Service)

A 114g-os szórásmező a meghosszabbított nyomvonalból, 'nyers' szél adatokkal

A 171g-os szórásmező a meghosszabbított nyomvonalból, 'nyers' szél adatokkal

Nem tudom, hogy ez csupán egy véletlen egybeesés vagy van valamilyen matematikai magyarázata, hiszen nem rendelkezem az eredeti tűzgömb felvételekkel, hogy kiszámolhassam a nyomvonalat. Amennyiben mégis a meghosszabbított nyomvonal a valós, annak kihatása van a végső darabok sebességére és esetleg dinamikájára is, akár a végső tömeg méretére is.

Egy másik furcsa adat a cikkben, hogy végig 3,1 g/ccm sűrűséget említenek. Eleinte én is a mindenki által Aubritokra emlegetett 3,2 g/ccm-el számoltam, ám viszonylag gyorsan kiderült, ahogy egyre több darab került elő, hogy bizonyos darabok nem illeszkednek erre a modellre. Február 7-én a Tűzgömb rajongók Facebook csoportban vetettem fel először, hogy legalább bizonyos daraboknak a sűrűsége ennél jóval kisebb 2,4 - 2,5 g/ccm körül kell legyen a programom Monte Carlo szimulációja alapján. Az első mérés, amiről tudomásom van Dieter Heinlein végezte, aki 2,61 g/ccm-nek mérte az egyik darabot. Majd a ribbecki Facebook csoportban megjelent egy másik mérés is CT szkennel, Tobias Hofmann-tól aki 2,5 g/ccm-et mért. Ezután végeztek itthon mérést a 114g-os darabon melyre 2,57 adódott. 

A február 7-i posztom a sűrűség adatról

Dieter Heinlein mérése

Végre történt valami :)

Már idejét sem tudom mikor 'kellett' számolni valamit. 2023 szeptember 27 hajnali 2:20 UT-kot kis hazánk felett kizöldült az égbolt. Az egész ország felett derült volt az ég, rengeteg szép kamerás felvétel készült a tűzgömbről. Az első, közelítő számítások alapján íródott a blog, további pontosítás lehetséges a jövőben...

A meteor 85 km magasban fénylett fel a Szlovák határ felett kb. 18 km/s-al lépte át a határt. Sietve megtett a légkörben kb. 70 km-t, 52 fokos szögben, míg 30 km -es magasságban eltűnt a kamerák érzékelői elől. A számítás 'Intersecting Planes' módszerrel készült az UFO program segítségével. A nagy bázistávolság miatt talán nem lesz jelentős eltérés a későbbi (LOS - Skyfit) számításhoz képest. Igazi old school módszerrel, a fotografikus tömegszámítás 223g-t adott maradó tömegnek. A szórásmező - a teljes közép európai helyzetet figyelembe véve az interpoláció szempontjából, különböző magasságokban - a budapesti magaslégköri széllel készült 50 g - 200 g közötti tartományban. Ez alapján... sok sikert a kereséshez :D

FRISSÍTÉS: (2023.09.28)

A blog bejegyzés még tegnap elkészült ... délben. Ám nem tettem közzé mert Gucsik Bence kért, hogy várjam meg az ő eredményét. Ez azért is érdekes, mert ő a Skyfit (LOS) programot használta, tehát más alapanyagból (másik felvételekből) másik módszerrel mérte ki. Az eredményére este 18-ig kellett várni amikor viszont már nekem nem volt időm megjelentetni a bejegyzést (Ezek a mai fiatalok ...pfff....átalusszák az egész délelőttöt :D ) Az eltérés azonban csak pár száz méter lett az UFO eredményétől ami kb. hibahatár... attól függ az ember melyik pixelre kattint kiméréskor. A nagy előnye a LOS módszernek, hogy dinamikus tömegszámítás is lehetséges vele, ami pontosabb eredményt szolgáltat a maradó tömegre. Ebben az esetben 10 - 30 g jött ki... tehát nem zárható ki hogy valami apró kavics landolt a Mátra sűrű erdejében, de ezt megtalálni kb. lehetetlen.

A HU-MFM rendszer végre megpihen

Tíz év folyamatos üzem után a budapesti HU-MFM meteorkamera rendszer megszűnik.

A rendszer most. 2023 július 21-én

2010-11 környékén Szalai Attila barátom ajánlotta figyelmembe a Japán fejlesztésű 'UFO' alapon működő meteorkamera rendszert. Ennek a kiépítésnek az előnye - az akkor elterjedt Metrec-es - rendszerekkel szemben a rugalmassága volt. A szoftver szinte bármilyen PC-n, bármilyen digitalizáló kártyával elfut, 'csak' meg kell találni az összeillő alkatrészeket. Egy évvel később úgy adódott, hogy el is kezdhettem próbálgatni a különféle gyártmányokat mert az ölembe hullott egy TT-ASO 32C alap biztonsági kamera. 

2012 decemberében rögzítettem az első meteort...

Ehhez társult később egy kicsit profibb, fényerősebb - bár ugyanolyan felbontású kb. 720x576 - KPC 350BH. Az akkori jó választást mi sem bizonyítja jobban, mint a tíz év folyamatos, két kamerás üzem és több mint 10000 meteor felvétel. Ezek többsége a Cement (Central European video Meteor Network) FTP szerverére feltöltésre került. Az időtállóságot pedig Sonotaco elhivatottsága biztosítja. Most - 2023-ban - már a 8-16K (!) felbontású rendszereket tervezi működtetni UFO-s alapon. Ezt a felbontást a mai rendszerek (pl. GMN, Allsky8, FRIPON, CAMS) egyike sem tudja.

Fényes meteor, 2013-ból...

Az egyik legnagyobb fogás 2014 telén

Az utolsó budapesti meteorokra még van 1-2 éjszakája a rendszernek. 2023 július 24-én hétfőn a gépet lekapcsolom...

Miért?

Egyelőre csak egy képet tudok mutatni...

Hangrobbanás - Meteoritok : 2 - 0

Landy-Gyebnár Mónika felvétele (https://vmeteo.hu/)

2022. július 26-án 19:19-kor (UT) tűzgömb hangrobbanása volt hallható Magyarországról. Alig két héttel az előző hangrobbanásos tűzgömb után. A fényes meteort rengetegen jelezték Facebook csoportokban, részletesen ecsetelve az égboltot átszelő, erősen darabolódó jelenséget. A kimérés meteorológiai kamerák képei alapján készült.

A 13,5 fokos szögben légkörbe lépő test Öcsöd felett izzott fel 85,3 km magasságban. 16 km/s-os átlagsebességgel megtett a légkörünkben majd 200 km-t, mialatt a Föld gravitációja 758 méterrel görbítette meg az egyébként egyenes pályát. A fénygörbe alapján a test már nagyon nagy magasságban (77km) darabolódni kezdett. Folyamatos robbanásos anyagleválásai egészen 50 km környékéig tartottak, ahol végleg darabokra szakadt. A felvételekből meghatározható sebességváltozása alapján, a legellenállóbb darab (dinamikus tömegszámítás szerint kb. 150 g) elégését látjuk az utolsó pillanatokban. Sajnos ez a darab is alig lassult 10 km/s alá, tehát nem érte el a sötét repüléshez szükséges sebességet. Végmagassága - ahol anyaga szerteoszlott - 42,2 km volt, Mocsa felett.

Az UFOOrbit szerint a sporadikus meteor radiánsa RA: 315,22 ; Dec.:-7,51. A pályaelemek leolvashatók a képről. A naprendszerbeli pályagörbe most kivételesen nem a szokásos Marson túlról érkező anyagmozgást rajzolja. A test a fősíkban és a Föld pálya környezetében mozgott. A pályagörbét a nyomvonal elején mért sebesség (16,9 km/s) alapján határoztam meg.

Mindenki nyugodtan hátradőlhet... ez most nem jött le.

Gucsik Bence felvétele

2022 július 13-án hajnali 1:14-kor (UT) telehold fényességével vetekedő tűzgömb hasított végig a magyar égbolton. A jelenséget sokan látták a korai időpont ellenére, hiszen a fénye árnyékot vetett a sötét éjszakában. A szokásos meteorológiai kamerák mellett, most Gucsik Bencének volt szerencséje elkapni az űrből érkezett vendégünket.

Itt videón is megtekinthető

Az előzetes kimérés alapján a meteor 93 km-es magasságban fénylett fel - Magyarország délnyugati határán - a bohókás nevű Bolhó felett. A légkörünket 23 fokos szögben érő test - meteorit dobásához sajnos elég nagy sebességgel - 29 km/s -al tett meg 145 km-t, míg anyaga bírta a megterhelést. Utolsó morzsái még fénylettek 36 km-es magasságban Márkó felett. Pályagörbéje alapján a fő kisbolygóövből érkezett a Marson túlról. Érdekessége, hogy napközelsége idején egészen a Merkúrig merészkedett ez a kis kődarab.