2026. március 26., csütörtök

Koblenz végső (?) frissítés

Az elmúlt napokban sem unatkoztam. A ház körüli rengeteg tavaszi tennivaló mellett minden szabadidőmben az amerikai (Medina) hulláson dolgoztam (ezt nem tehetem ki egyelőre) és a Koblenz melletti német szórásmezőt próbáltam pontosítani.

Nem csupán arra voltam kíváncsi, hogy a megtalált eddigi egyetlen darab mekkora főtömegről szakadhatott le. De próbáltam a felvételeken látható, magasabban levált darabokat egyenként is kimérni. Nézzük sorjában mire jutottam...

Ahhoz, hogy közelebb jussak a főtömeghez tudni kellene az anyag sűrűségét - ez a mai napig nem tisztázott - és a levált darab össztömegét, ez utóbbi szerencsére elég jól tippelhető. A tetőről begyűjtött 11 darab közül a legnagyobb 161g ehhez lehet hasonlítani a többit. A teljes tömeg így kb. 500g.

Az első képen a 6-7kg-os főtömeg hullásának modellezett szórásmezejét látjuk (fehér) és a róla levált 500g körüli darabokat (piros) Látszik, hogy ez is már lefedi a megtalált darab helyét, de jobban örülnék ha több 'helye' maradna lehullani a darabnak, ha jobban a szórása közepére esne. Nem untatnék senkit a részletekkel - de természetesen kg-ként készítettem egy szórást - ugorjunk egy nagyot a 11-12 kg-os fődarab szórására. Ez már sokkal jobban néz ki.

A korábban 3,9-es sűrűséghez kiszámolt dinamikus tömeg is 12 kg környéki főtömeget adott ez akár lehet egy szép egyezés is. Ezután megnéztem hol válhatott le ez az 500g körüli darab a főtömegről sötét repülés közben. 5000m alatt vagy 5000m és 10000m között valahol?

5000m alatt levált darabok (piros)

5000-10000 m között levált darabok (piros)

Látható, hogy a sötét repülés közben levált darabok észak felé tolódnak minél magasabban válnak le az őket addig hordozó tömegről. Nagyobb a valószínűsége, hogy ez a darab pár ezer méterrel a felszín felett vált le a főtömegről. Ez viszont azt jelenti, hogy a főtömeg, ami még így is 10 kg feletti (ha egyben maradt) mindenképpen keletebbre kell legyen a megtalált kő helyétől. Készítettem egy szórást a kb. 12kg-os főtömegre az eddigi legvalószínűbb paraméterekkel és egy térképet ahhoz is hol érhettek földet a darabjai, ha pár kg-os részekre esett szét.

12kg körüli főtömeg

...és ha szétszakadt pár kg-os darabokra

De ne csak a főtömeggel foglalkozzunk, nézzük meg mit tudhatunk nyomvonalon hullás közben levált darabokról. A tűzgömb felvételein rengeteg darabolódási esemény látszik. Az összes darab egyenkénti kimérése, követése szinte lehetetlen. Azonban vannak olyan nagyobb darabok, illetve időben jól elkülöníthető darabolódási események melyekből egy-egy kiragadásával többet megtudhatunk arról mi is történt odafent. A teljes nyomvonalon 6 db. ilyen eseménnyel foglalkoztam részletesen. Ezek mindegyikét, egyenként, képkockánként mértem ki. Külön nyomvonal szegmenseket, egyenkénti sebességet és annak megváltozását, valamint dinamikus tömeget számoltam. Ez utóbbira - legjobb tudásom szerint - nem alkalmas a Skyfit/WMPL mivel az csak több adatsorból hajlandó dinamikus tömeget számolni. Azonban már működik a saját programomnak ez a része, ami viszont még nem kalibrált, így ezek az értékek nem 100% pontosak. Nézzük sorban...

1. darab - első kimért magassága 45,51km végig követtem 44,52 km-ig, átlag sebessége 9,75 km/s amiben nem sikerült változást kimutatni, így valószínúleg ez teljesen elégett.

2. darab - első kimért magassága 44,46km végig követtem 40,1 km-ig, sebessége ezalatt 15 km/s-ról 6 km/s-ra változott. A dinamikus tömegszámítás szerint egy kb. 5g -os test elégését követtem végig.

3. darab - első kimért magassága 34,58km végig követtem 33,94 km-ig, sebessége ezalatt 8 km/s-ról 5 km/s-ra változott. Maradt belőle kb. 6g ami elérhette a felszínt.

4. darab - első kimért magassága 34,02km végig követtem 33,38 km-ig, sebessége ezalatt 11 km/s-ról 5 km/s-ra változott. Elégett.

További érdekessége ennek a (3.4.) daraboknak, hogy egy nagyobb darabolódási esemény első és utolsó darabjai. Közrefognak egy olyan kb. 500 m hosszúságú térrészt a szórásmezőn ahol előfordulhat pár 5g körüli meteorit. Ez a terület valahol itt helyezkedik el:

5. darab - első kimért magassága 31,84km végig követtem 30,33 km-ig, sebessége ezalatt 10 km/s-ról 5,5 km/s-ra változott. Mind közül ez a legígéretesebb darab. Egy kb. 160g körüli test ablációja 50g-os méretre.

...és földetérésének helye:

6. darab -  első kimért magassága 29,37km végig követtem 28,47 km-ig, Sebessége 6,6 km/s nem sikerült változást kimutatni benne. Elégett.



2026. március 18., szerda

Meteorithullás USA, Ohio államban

2026 március 17-én az ottani helyi idő szerint reggel 9-kor hatalmas hangrobbanás rázta meg az Ohio állam északi részén élők házait. A CNEOS szerint kb. 48 km magasban bekövetkezett 0,37 kt robbanás lepakolt egy pár könyvespolcot, de szerencsére személyi sérülésről nem érkezett jelentés.


A neten megtalálható információk sajnos eléggé nagy hibával terheltek a nyomvonal paramétereiről, de próbáltam kiszűrni belőle ami lehetséges. Ezek szerint a nappali felvételeken először 80,45 km magasban észlelték az Erie tó felett. Innen kb. 17 km/s sebességgel 3,6 mp. alatt tett meg 58 km-t a légkörben 40 fokos beesési szögben. Az utolsó észlelt poziciója kb. 43 km magasban volt Medina felett.

A hullás érdekessége, hogy - megnéztem az összes fellelhető videót - tényleg nem látszik semmi nyoma ez után a magasság után. Az eddigi tapasztalatom azt mondatná, hogy teljesen szétment, ebből a magasságból (>40km) nem szokása meteoritnak elérni a felszínt. Az ottani radar felvételek azonban meteorit hullást mutatnak. Elsőre egy hasonló eset jutott eszembe... a Tagish Lake. Ha ehhez hozzáteszem, hogy egy 'rendes' kondrit nem szokott a sűrű légkörbe érkezve azonnal robbanni, annál sokkal keményebb és igen mélyen csak ~30km-es magasságban robbannak.... nos... mindenkinek a fantáziájára bízom, de mondjuk álmodjunk egy szép, igen fekete belső mátrixot mutató anyagot ebbe a hullásba ;)

A szórásmező számítást normál kondrit sűrűséggel (3,2 - 3,6) az utolsó ismert poziciótól indítottam a nyomvonal extrapolálásával 40km-es magasságig meghosszabbítva azt. A magaslégköri szélmérésekhez a GFS / NCEP / US National Weather Service -t használtam. A darabokat 3 g (kék) - 10kg (fehér) adtam meg a (piros) a szokásos sötét repülés közben levált 100g - 500g -os darabok helyét mutatja. A térképre (narancssárga) felrajzoltam a NASA által közzéadott szórásmezőt is. Mint látszik az eredmény majdnem ugyanaz, kicsit más jött ki a szórásmező elfordultságára. Nagyon várom az első találatokat !

2026. március 16., hétfő

A kitartó munka gyümölcse...

 ...egy pontosabb nyomvonal, végre helyes szórásmezővel.

Természetesen nem hagytam a német hullást magára. Az utóbbi napokban újabb kamerákat nyomoztam le, mértem ki és számoltam hozzá az eddigi adatokhoz. Egy ilyen hosszú nyomvonalú és gyakorlatilag nappali hullás a tűzgömb számítások között igazi kihívás.

Az újabb feldologozásnak köszönhetően a nyomvonal föbb adatai, beesési szög, befutott út hossza, hullás azimutja szinte semmit nem változtak. De a nyomvonal elhelyezkedésében sikerült elérnem azt a pár száz méter délre tolódást ami hiányzott a helyes eredményhez.


Az igazi munka azonban csak most kezdődik. A helyes adatok alapján végre el lehet kezdeni az eddigi egyetlen ismert hullási pozició hullási paraméterhibáinak modellezését és ezáltal egy 'legvalószínűbb' forgatókönyv kiszámítását, mint az Okulovka meteorit esetében

A több adatpontnak köszönhetően már a főtömeg dinamikus tömegszámítása is közelebb került. Sajnos hiába van megtalált anyag, a mai napig nem tudjuk milyen anyag az valójában így az egyik legfontosabb paraméterünk a sűrűség ....ismeretlen. Mint a képeken látható - felmerült többféle anyag, eukrit, diogenit, chassignit - különféle sűrűség értékeivel próbálkoztam. Az eddig megtalált egyetlen darab a szórásmező 5-9 kg-os területén található (pontosítás további munkát igényel mint írtam feljebb) Ez számomra inkább azt súgja hogy a 'kisebb' főtömeg felé húzzak, ami a dinamikus paraméterek figyelembe vételével a magasabb sűrűség értéknél lehetséges. Senkiben nem akarok hamis vágyakat kelteni, de a magasabb sűrűség érték jelenleg valószínűbbnek tűnik.



Még egyszer: Ez az eredmény még nem végleges... most jöhet a levált darabok egyenkénti modellezése, a sötét repülés közben levált és végült megtalált eddigi egyetlen darab hullási paramétereinek pontosítása és az őt odáig hordozó test legvalószínűbb leesési helyének modellezése.

Kitartást kívánok minden keresőnek a helyszínen !

2026. március 13., péntek

Mit tudhatunk a német - Koblenz - meteorit hullást okozó tűzgömbről?

 ...sajnos csak pontatlan adatokat. Ennek több oka van. Egyrészt nem férek hozzá semmilyen adathoz, csak ahhoz ami mindenki számára elérhető az interneten. Így a felvételek koordinátáit hosszas kereséssel (sok óra) lehet csak kideríteni. A mérést tovább nehezíti, hogy a hullás nappali égen történt így csillagok nem nagyon vagy egyáltalán nincsenek a felvételeken. Ennek ellenére sikerült értékelhető eredményt kihozni kitartó munkával. 


2026.03.08-án este 17:55 UT-kor 79 km-es magasságban vált láthatóvá a tűzgömb a francia Verdun felett. Légkörünket 16,7 fokos szögben érte a test kb. 17 km/s -al szelve az egyre sűrűbb levegőt. Átvágott Luxemburg légterén miközben többször is felvillant. A főtömeg egészen 22,5 km-ig követhető a németországi Möntenich felett.




A szórásmezőt 3g - 5kg (fehér - kék) készítettem, átlagos eukrit sűrűséggel (2,6 - 3,2). A sötét repülés közben 500 - 5000m között levált 50- 100g -os darabokat piros jelek mutatják. A szórásmező pár száz méter széles viszont kb. 50 km ! hosszú. A kiindulási adatok miatt a szórásmezőm 800m-re helyezkedik a becsapódott meteorittól. A szórásmezőhöz a műholdas szél adatait a GFS / NCEP / US National Weather Service szolgáltatta. A szórásmező modellezéséhez saját programomat a Metlab-ot használtam.


Ami a pontatlan adatok ellenére mégis kiolvasható a számított adatokból:

- A becsapódott darab mindenképpen a sötét repülés közben kellett, hogy leváljon egy >5kg-os testről.

- Ez a nagyobb darab - amennyiben egyben maradt - a becsapódás helyén, a szórásmezővel húzott párhuzamostól dél - délkeletre kell legyen. (kb. a zöld terület)

- A fénygörbéből látható, hogy hiába volt több nagy robbanása a tűzgömbnek ezek mind nagy magasságban ( >40km) következtek be, ezek lehet sok kis darabot legyártottak, de onnan meteorit nem valószínű hogy eléri a felszínt

A hullás egyébként nagyon izgalmas rengeteg - videókon egyenként követhető - darab miatt. A nyomvonal pontosítása és ezen darabok egyenkénti követése, további sok-sok munkaórát igényel.

2025. december 16., kedd

A Metlab eddigi sikerei

2015-ben kezdtem a Metlab-nak keresztelt program írásába, amivel a tűzgömbökkel kapcsolatos különböző számítások megkönnyítését szeretném elérni. Az elmúlt tíz évben a program rengeteget fejlődött és még mindig nincs készen, talán soha nem is lesz. Mindig jön valami új ötlet vagy fejleszteni való, sőt a benne rejlő hibák is szép lassan előjönnek és ezeket is javítani kell. Azonban már elértem vele kisebb-nagyobb sikereket, ezeket az eredményeket szedtem egy csokorba ebben a bejegyzésben...

1. 2020.02.28 - Novo Mesto, Szlovénia

A 2020 február végén hullott nappali tűzgömb szórásmezejét március 1-én küldtem el Kereszty Zsoltnak, aki a helyi keresést szervezte. Az első Szlovének által megtalált darab koordinátái március 8-án lettek hivatalosak, ennek a 200g-os darabnak a helyét egy piros folt jelöli a térképen. Ezt az előrejelzést nevezhetjük hatalmas szerencsének is, hiszen ez még a program legelső verziójával készült (még Delphiben íródott) A nyomvonalat a nappali égen hátrahagyott pár fokos nyom extrapolálásával határoztam meg. Ráadásul ekkor még ballonos szélméréseket használtam, ami szinte mindig pontatlan eredményhez vezet.


2. 2023.07.11 Meteorithullás Bulgáriában

12-én szólt Gucsik Bence a hullásról, melyet pár kamera megfogott Magyarországról. 13-án kért segítséget a CAMS facebook csoportban Valentin Velkov helyi meteorit kereső, akivel fel is vettük a kapcsolatot. A nyomvonalat Gucsik Bence számolta a Magyar felvételek alapján. Ebből számítottam (19-én) a szórásmezőt, úgy hogy tőlünk az utolsó több mint 1 mp. már nem volt látható a nagy távolság miatt. Ez a számítás is még ballonos szélmérésből történt. A meteorit találatról augusztus 13-án értesített minket Valentin. Az, hogy az előrejelzés 4-500km-es távolságból, ballonos széllel egyáltalán a közelében volt a hullott anyagnak mutatta, hogy jó úton haladok a programmal.





3. 2024.01.21 - Ribbeck, Németország

Ez volt az első meteorithullás, ahol már műholdas magaslégköri mérés alapján készítettem a szórásmezőt. Mivel ezt nem publikáltam a darabok megtalálása előtt, így hiába pontos a számítás erre nem lehetne hivatkozni. Azonban az egyik alapadat értékét mégis sikerült előrejelezni. Február 7-én említettem a Facebook - Tűzgömb rajongók csoportban először, hogy bizonyos darabok csak akkor eshettek oda, ahol megtalálták őket, ha a sűrűségük az addig elterjedten alkalmazott 3,1-3,2 g/ccm helyett ennél jóval alacsonyabb 2,4 g/ccm körüli. Az első hivatalos CT szkenner mérés, amiről tudok Dieter Heinlein végezte február 16-án 2,6 g/ccm értéket kapott. Egy másik CT szkenner mérés alá is támasztotta ezt az értéket, Tobias Hofmann február 19-én egy másik darabot szintén 2,5 g/ccm-nek mért.



4. 2024.10.24 - Haag, Ausztria

A cseh nyomvonalból számított szórásmezőt 25-én tettem közzé a Tűzgömb rajongók Facebook csoportban, ahonnan azonnal átvette a Madeinspace.pl nemzetközi csoport. Innen ismerhették meg a helyszínen keresők. Az első meteorit - amiből a hullás klasszifikálása is történt - térképen sárgával jelölve, Leon Thann 8,7 grammos találata november 2-án.


5. 2025.02.18 - Drelow, Lengyelország

A blog bejegyzés készítésének időpontjában éppen elfogadásra vár ennek a hullásnak a hivatalos cikke, így pontos szórásmező képet és hullási koordinátákat még nem tehetek közzé. Mateusz Zmija által számított nyomvonalból már a hullás másnapján, délelőtt 10 körül küldtem át az első keresési térképeket. Ez tartalmazott egy zölddel jelölt mezőt, melyet egyszerűen "thereissomething.kml"-ként küldtem át. Ebben voltak azok a modellezett hullások, melyek a legvalószínűbb paraméterekkel érték el a felszínt, tehát a számításaim szerint itt nagy esély volt 'valamilyen' találatra. A területről végül 17 db. meteorit került elő, összesen 1093 gramm tömegben.



6. 2025.07.24 - Poswietno, Lengyelország

A lengyel Skytinel hálózat hatékonyságát dícséri, hogy az éjfél után hullott tűzgömbhöz reggel már elkészült a nyomvonal, melyet Mateusz Zmija számított. Délben már küldtem neki a szórásmezőt. A meteorit találatról augusztus 12-én értesültünk. A végeredményben kb. 3 g össztömeg mikrotöredékekből tevődik össze. 



7. 2025.10.27 - Okulovka, Oroszország

Mateusz Zmija által számolt nyomvonalból 30-án készítettem az első szórásmező térképeket. A meteorit találatról november 6-án értesültünk. Mivel a megtaláló külön kérte, hogy a helyszín maradjon titokban így ezt itt nem közölhetem. De a szórásmezőn belüli elhelyezkedéséből gyanítható, hogy az egyik nagyobb tömeg egy levált kb. 450g-os részét találták meg.



Referenciák:







2024. március 10., vasárnap

Észrevételek a ribbecki hullás cseh számításával kapcsolatban

 A 2024 január 21-én Németország felett hullott tűzgömb Ribbeck környezetében meteorit hullást okozott. Többek között a Cseh Csillagászati Intézet is nyomon követte az eseményeket és folyamatosan frissítette a megfigyelések alapján a számított adatait. Ezek online elérhetők a honlapjukon. Pár nappal ezelőtt megjelent hivatalos összefoglaló cikkük is. Van azonban pár számomra furcsa részlete a publikációknak...


Az első nyomvonal számítást az Európai Tűzgömb figyelő hálózat kameráinak felvételei alapján számolták és jelentették meg január 22-én. Majd hozzáférést kaptak az AllSky7 kameráihoz és ez alapján (AMS16) módosították a végpont magasságát 1,6km-el lejjebb. Azt írták a nyomvonal pozíciója nem változott csupán a végpont magassága. Ezt én akkor úgy értelmeztem, hogy a nyomvonal beesési szöge és elhelyezkedése a térben nem változott, de - mivel hosszabban tudták nyomon követni a közelebbi kamera felvétele alapján - hosszabb lett a nyomvonal annyival amíg eléri az új magasságot. Nos mint kiderült a fent említett hivatalos cikkükből, nem erről van szó ! Mint a kiemelt képeken is látható tényelegesen ugyanazon földrajzi koordináta felett maradt a nyomvonal végpontja, csupán a magassága változott az viszont drasztikusan 1,6 km-el ! Nem tudom milyen matematikai környezetben fordulhat az elő, hogy ha van egy nyomvonalam a térben pl. két kamera alapján egy harmadikat hozzáadva a végpontnak csak a magassága változik a földrajzi koordinátája nem ?


Az első számított nyomvonal vége


A végső, hivatalos cikkben megjelent nyomvonal vége


Az általam félreértelmezett meghosszabbított nyomvonal vége

Évek óta foglalkozom nyomvonal és szórásmező számítással, így a ribbecki hullást is nyomon követtem, hogy a lehető legtöbbet tanulhassam a fejleményekből. A szórásmezőt végig az általam logikusnak vélt, meghosszabbított nyomvonalból számoltam. Olyan szerencsém volt, hogy az egyik legnagyobb darabot - 114g - ismerőseim Balla Zoltán és Gucsik Bence találták január 26-án. Nem csak ennek a darabnak, de a 171g-os első találatnak, a jelenlegi legnagyobb 220g-os darabnak és később több kisebb darabnak a koordinátái is eljutottak hozzám. A programom szépen hozta a megtalált darabok helyét. Megdöbbenéssel vettem észre a csehek február 8-i update-jét melyen a szórásmezőt jóval délebbre és nyugatabbra mutatta az általuk közölt térkép. Majd később pontosították azt (február 14) de úgy, hogy egy feltételezett (!) 3 m/s-os szelet hozzáadtak a számításokhoz. Az én számításom minden változtatás nélkül a 'nyers' szél adatokkal hozta a valóságban tapasztalt végeredményt. Felmerült bennem, hogy talán más szél adatokkal dolgozunk, hiszen - ugyan én is műholdas adatokból és meteorológiai modell alapján számolok - nyilván nem ugyanabból a forrásból szerezzük be a számításhoz szükséges adatokat. Mikor megjelent a hivatalos összefoglaló ezért lefuttattam a fixált földrajzi koordinátás cseh nyomvonalból, de az én általam használt szél környezettel milyen eredményt kapok... nos ugyanazt a rossz szórásmezőt amit a cseheknek el kellett tolni északkeleti irányba a helyes megoldásért. 

A piros mező a csehek által számolt szórás a főtömegre. A körök a saját programom eredménye, a fixált végű nyomvonalból lekerekített meteoritokra, az általam használt szélkörnyezetben. (GFS / NCEP / US National Weather Service)

A 114g-os szórásmező a meghosszabbított nyomvonalból, 'nyers' szél adatokkal


A 171g-os szórásmező a meghosszabbított nyomvonalból, 'nyers' szél adatokkal

Nem tudom, hogy ez csupán egy véletlen egybeesés vagy van valamilyen matematikai magyarázata, hiszen nem rendelkezem az eredeti tűzgömb felvételekkel, hogy kiszámolhassam a nyomvonalat. Amennyiben mégis a meghosszabbított nyomvonal a valós, annak kihatása van a végső darabok sebességére és esetleg dinamikájára is, akár a végső tömeg méretére is.


Egy másik furcsa adat a cikkben, hogy végig 3,1 g/ccm sűrűséget említenek. Eleinte én is a mindenki által Aubritokra emlegetett 3,2 g/ccm-el számoltam, ám viszonylag gyorsan kiderült, ahogy egyre több darab került elő, hogy bizonyos darabok nem illeszkednek erre a modellre. Február 7-én a Tűzgömb rajongók Facebook csoportban vetettem fel először, hogy legalább bizonyos daraboknak a sűrűsége ennél jóval kisebb 2,4 - 2,5 g/ccm körül kell legyen a programom Monte Carlo szimulációja alapján. Az első mérés, amiről tudomásom van Dieter Heinlein végezte, aki 2,61 g/ccm-nek mérte az egyik darabot. Majd a ribbecki Facebook csoportban megjelent egy másik mérés is CT szkennel, Tobias Hofmann-tól aki 2,5 g/ccm-et mért. Ezután végeztek itthon mérést a 114g-os darabon melyre 2,57 adódott. 

A február 7-i posztom a sűrűség adatról


Dieter Heinlein mérése






2023. szeptember 28., csütörtök

Végre történt valami :)

Már idejét sem tudom mikor 'kellett' számolni valamit. 2023 szeptember 27 hajnali 2:20 UT-kot kis hazánk felett kizöldült az égbolt. Az egész ország felett derült volt az ég, rengeteg szép kamerás felvétel készült a tűzgömbről. Az első, közelítő számítások alapján íródott a blog, további pontosítás lehetséges a jövőben...


A meteor 85 km magasban fénylett fel a Szlovák határ felett kb. 18 km/s-al lépte át a határt. Sietve megtett a légkörben kb. 70 km-t, 52 fokos szögben, míg 30 km -es magasságban eltűnt a kamerák érzékelői elől. A számítás 'Intersecting Planes' módszerrel készült az UFO program segítségével. A nagy bázistávolság miatt talán nem lesz jelentős eltérés a későbbi (LOS - Skyfit) számításhoz képest. Igazi old school módszerrel, a fotografikus tömegszámítás 223g-t adott maradó tömegnek. A szórásmező - a teljes közép európai helyzetet figyelembe véve az interpoláció szempontjából, különböző magasságokban - a budapesti magaslégköri széllel készült 50 g - 200 g közötti tartományban. Ez alapján... sok sikert a kereséshez :D


FRISSÍTÉS: (2023.09.28)

A blog bejegyzés még tegnap elkészült ... délben. Ám nem tettem közzé mert Gucsik Bence kért, hogy várjam meg az ő eredményét. Ez azért is érdekes, mert ő a Skyfit (LOS) programot használta, tehát más alapanyagból (másik felvételekből) másik módszerrel mérte ki. Az eredményére este 18-ig kellett várni amikor viszont már nekem nem volt időm megjelentetni a bejegyzést (Ezek a mai fiatalok ...pfff....átalusszák az egész délelőttöt :D ) Az eltérés azonban csak pár száz méter lett az UFO eredményétől ami kb. hibahatár... attól függ az ember melyik pixelre kattint kiméréskor. A nagy előnye a LOS módszernek, hogy dinamikus tömegszámítás is lehetséges vele, ami pontosabb eredményt szolgáltat a maradó tömegre. Ebben az esetben 10 - 30 g jött ki... tehát nem zárható ki hogy valami apró kavics landolt a Mátra sűrű erdejében, de ezt megtalálni kb. lehetetlen.