2024. március 10., vasárnap

Észrevételek a ribbecki hullás cseh számításával kapcsolatban

 A 2024 január 21-én Németország felett hullott tűzgömb Ribbeck környezetében meteorit hullást okozott. Többek között a Cseh Csillagászati Intézet is nyomon követte az eseményeket és folyamatosan frissítette a megfigyelések alapján a számított adatait. Ezek online elérhetők a honlapjukon. Pár nappal ezelőtt megjelent hivatalos összefoglaló cikkük is. Van azonban pár számomra furcsa részlete a publikációknak...


Az első nyomvonal számítást az Európai Tűzgömb figyelő hálózat kameráinak felvételei alapján számolták és jelentették meg január 22-én. Majd hozzáférést kaptak az AllSky7 kameráihoz és ez alapján (AMS16) módosították a végpont magasságát 1,6km-el lejjebb. Azt írták a nyomvonal pozíciója nem változott csupán a végpont magassága. Ezt én akkor úgy értelmeztem, hogy a nyomvonal beesési szöge és elhelyezkedése a térben nem változott, de - mivel hosszabban tudták nyomon követni a közelebbi kamera felvétele alapján - hosszabb lett a nyomvonal annyival amíg eléri az új magasságot. Nos mint kiderült a fent említett hivatalos cikkükből, nem erről van szó ! Mint a kiemelt képeken is látható tényelegesen ugyanazon földrajzi koordináta felett maradt a nyomvonal végpontja, csupán a magassága változott az viszont drasztikusan 1,6 km-el ! Nem tudom milyen matematikai környezetben fordulhat az elő, hogy ha van egy nyomvonalam a térben pl. két kamera alapján egy harmadikat hozzáadva a végpontnak csak a magassága változik a földrajzi koordinátája nem ?


Az első számított nyomvonal vége


A végső, hivatalos cikkben megjelent nyomvonal vége


Az általam félreértelmezett meghosszabbított nyomvonal vége

Évek óta foglalkozom nyomvonal és szórásmező számítással, így a ribbecki hullást is nyomon követtem, hogy a lehető legtöbbet tanulhassam a fejleményekből. A szórásmezőt végig az általam logikusnak vélt, meghosszabbított nyomvonalból számoltam. Olyan szerencsém volt, hogy az egyik legnagyobb darabot - 114g - ismerőseim Balla Zoltán és Gucsik Bence találták január 26-án. Nem csak ennek a darabnak, de a 171g-os első találatnak, a jelenlegi legnagyobb 220g-os darabnak és később több kisebb darabnak a koordinátái is eljutottak hozzám. A programom szépen hozta a megtalált darabok helyét. Megdöbbenéssel vettem észre a csehek február 8-i update-jét melyen a szórásmezőt jóval délebbre és nyugatabbra mutatta az általuk közölt térkép. Majd később pontosították azt (február 14) de úgy, hogy egy feltételezett (!) 3 m/s-os szelet hozzáadtak a számításokhoz. Az én számításom minden változtatás nélkül a 'nyers' szél adatokkal hozta a valóságban tapasztalt végeredményt. Felmerült bennem, hogy talán más szél adatokkal dolgozunk, hiszen - ugyan én is műholdas adatokból és meteorológiai modell alapján számolok - nyilván nem ugyanabból a forrásból szerezzük be a számításhoz szükséges adatokat. Mikor megjelent a hivatalos összefoglaló ezért lefuttattam a fixált földrajzi koordinátás cseh nyomvonalból, de az én általam használt szél környezettel milyen eredményt kapok... nos ugyanazt a rossz szórásmezőt amit a cseheknek el kellett tolni északkeleti irányba a helyes megoldásért. 

A piros mező a csehek által számolt szórás a főtömegre. A körök a saját programom eredménye, a fixált végű nyomvonalból lekerekített meteoritokra, az általam használt szélkörnyezetben. (GFS / NCEP / US National Weather Service)

A 114g-os szórásmező a meghosszabbított nyomvonalból, 'nyers' szél adatokkal


A 171g-os szórásmező a meghosszabbított nyomvonalból, 'nyers' szél adatokkal

Nem tudom, hogy ez csupán egy véletlen egybeesés vagy van valamilyen matematikai magyarázata, hiszen nem rendelkezem az eredeti tűzgömb felvételekkel, hogy kiszámolhassam a nyomvonalat. Amennyiben mégis a meghosszabbított nyomvonal a valós, annak kihatása van a végső darabok sebességére és esetleg dinamikájára is, akár a végső tömeg méretére is.


Egy másik furcsa adat a cikkben, hogy végig 3,1 g/ccm sűrűséget említenek. Eleinte én is a mindenki által Aubritokra emlegetett 3,2 g/ccm-el számoltam, ám viszonylag gyorsan kiderült, ahogy egyre több darab került elő, hogy bizonyos darabok nem illeszkednek erre a modellre. Február 7-én a Tűzgömb rajongók Facebook csoportban vetettem fel először, hogy legalább bizonyos daraboknak a sűrűsége ennél jóval kisebb 2,4 - 2,5 g/ccm körül kell legyen a programom Monte Carlo szimulációja alapján. Az első mérés, amiről tudomásom van Dieter Heinlein végezte, aki 2,61 g/ccm-nek mérte az egyik darabot. Majd a ribbecki Facebook csoportban megjelent egy másik mérés is CT szkennel, Tobias Hofmann-tól aki 2,5 g/ccm-et mért. Ezután végeztek itthon mérést a 114g-os darabon melyre 2,57 adódott. 

A február 7-i posztom a sűrűség adatról


Dieter Heinlein mérése






2023. szeptember 28., csütörtök

Végre történt valami :)

Már idejét sem tudom mikor 'kellett' számolni valamit. 2023 szeptember 27 hajnali 2:20 UT-kot kis hazánk felett kizöldült az égbolt. Az egész ország felett derült volt az ég, rengeteg szép kamerás felvétel készült a tűzgömbről. Az első, közelítő számítások alapján íródott a blog, további pontosítás lehetséges a jövőben...


A meteor 85 km magasban fénylett fel a Szlovák határ felett kb. 18 km/s-al lépte át a határt. Sietve megtett a légkörben kb. 70 km-t, 52 fokos szögben, míg 30 km -es magasságban eltűnt a kamerák érzékelői elől. A számítás 'Intersecting Planes' módszerrel készült az UFO program segítségével. A nagy bázistávolság miatt talán nem lesz jelentős eltérés a későbbi (LOS - Skyfit) számításhoz képest. Igazi old school módszerrel, a fotografikus tömegszámítás 223g-t adott maradó tömegnek. A szórásmező - a teljes közép európai helyzetet figyelembe véve az interpoláció szempontjából, különböző magasságokban - a budapesti magaslégköri széllel készült 50 g - 200 g közötti tartományban. Ez alapján... sok sikert a kereséshez :D


FRISSÍTÉS: (2023.09.28)

A blog bejegyzés még tegnap elkészült ... délben. Ám nem tettem közzé mert Gucsik Bence kért, hogy várjam meg az ő eredményét. Ez azért is érdekes, mert ő a Skyfit (LOS) programot használta, tehát más alapanyagból (másik felvételekből) másik módszerrel mérte ki. Az eredményére este 18-ig kellett várni amikor viszont már nekem nem volt időm megjelentetni a bejegyzést (Ezek a mai fiatalok ...pfff....átalusszák az egész délelőttöt :D ) Az eltérés azonban csak pár száz méter lett az UFO eredményétől ami kb. hibahatár... attól függ az ember melyik pixelre kattint kiméréskor. A nagy előnye a LOS módszernek, hogy dinamikus tömegszámítás is lehetséges vele, ami pontosabb eredményt szolgáltat a maradó tömegre. Ebben az esetben 10 - 30 g jött ki... tehát nem zárható ki hogy valami apró kavics landolt a Mátra sűrű erdejében, de ezt megtalálni kb. lehetetlen.

2023. július 21., péntek

A HU-MFM rendszer végre megpihen

Tíz év folyamatos üzem után a budapesti HU-MFM meteorkamera rendszer megszűnik.

A rendszer most. 2023 július 21-én


2010-11 környékén Szalai Attila barátom ajánlotta figyelmembe a Japán fejlesztésű 'UFO' alapon működő meteorkamera rendszert. Ennek a kiépítésnek az előnye - az akkor elterjedt Metrec-es - rendszerekkel szemben a rugalmassága volt. A szoftver szinte bármilyen PC-n, bármilyen digitalizáló kártyával elfut, 'csak' meg kell találni az összeillő alkatrészeket. Egy évvel később úgy adódott, hogy el is kezdhettem próbálgatni a különféle gyártmányokat mert az ölembe hullott egy TT-ASO 32C alap biztonsági kamera. 

2012 decemberében rögzítettem az első meteort...


Ehhez társult később egy kicsit profibb, fényerősebb - bár ugyanolyan felbontású kb. 720x576 - KPC 350BH. Az akkori jó választást mi sem bizonyítja jobban, mint a tíz év folyamatos, két kamerás üzem és több mint 10000 meteor felvétel. Ezek többsége a Cement (Central European video Meteor Network) FTP szerverére feltöltésre került. Az időtállóságot pedig Sonotaco elhivatottsága biztosítja. Most - 2023-ban - már a 8-16K (!) felbontású rendszereket tervezi működtetni UFO-s alapon. Ezt a felbontást a mai rendszerek (pl. GMN, Allsky8, FRIPON, CAMS) egyike sem tudja.

Fényes meteor, 2013-ból...


Az egyik legnagyobb fogás 2014 telén


Az utolsó budapesti meteorokra még van 1-2 éjszakája a rendszernek. 2023 július 24-én hétfőn a gépet lekapcsolom...

Miért?

Egyelőre csak egy képet tudok mutatni...









2022. július 27., szerda

Hangrobbanás - Meteoritok : 2 - 0

Landy-Gyebnár Mónika felvétele (https://vmeteo.hu/)


2022. július 26-án 19:19-kor (UT) tűzgömb hangrobbanása volt hallható Magyarországról. Alig két héttel az előző hangrobbanásos tűzgömb után. A fényes meteort rengetegen jelezték Facebook csoportokban, részletesen ecsetelve az égboltot átszelő, erősen darabolódó jelenséget. A kimérés meteorológiai kamerák képei alapján készült.





A 13,5 fokos szögben légkörbe lépő test Öcsöd felett izzott fel 85,3 km magasságban. 16 km/s-os átlagsebességgel megtett a légkörünkben majd 200 km-t, mialatt a Föld gravitációja 758 méterrel görbítette meg az egyébként egyenes pályát. A fénygörbe alapján a test már nagyon nagy magasságban (77km) darabolódni kezdett. Folyamatos robbanásos anyagleválásai egészen 50 km környékéig tartottak, ahol végleg darabokra szakadt. A felvételekből meghatározható sebességváltozása alapján, a legellenállóbb darab (dinamikus tömegszámítás szerint kb. 150 g) elégését látjuk az utolsó pillanatokban. Sajnos ez a darab is alig lassult 10 km/s alá, tehát nem érte el a sötét repüléshez szükséges sebességet. Végmagassága - ahol anyaga szerteoszlott - 42,2 km volt, Mocsa felett.



Az UFOOrbit szerint a sporadikus meteor radiánsa RA: 315,22 ; Dec.:-7,51. A pályaelemek leolvashatók a képről. A naprendszerbeli pályagörbe most kivételesen nem a szokásos Marson túlról érkező anyagmozgást rajzolja. A test a fősíkban és a Föld pálya környezetében mozgott. A pályagörbét a nyomvonal elején mért sebesség (16,9 km/s) alapján határoztam meg.





2022. július 13., szerda

Mindenki nyugodtan hátradőlhet... ez most nem jött le.


Gucsik Bence felvétele

2022 július 13-án hajnali 1:14-kor (UT) telehold fényességével vetekedő tűzgömb hasított végig a magyar égbolton. A jelenséget sokan látták a korai időpont ellenére, hiszen a fénye árnyékot vetett a sötét éjszakában. A szokásos meteorológiai kamerák mellett, most Gucsik Bencének volt szerencséje elkapni az űrből érkezett vendégünket.


Az előzetes kimérés alapján a meteor 93 km-es magasságban fénylett fel - Magyarország délnyugati határán - a bohókás nevű Bolhó felett. A légkörünket 23 fokos szögben érő test - meteorit dobásához sajnos elég nagy sebességgel - 29 km/s -al tett meg 145 km-t, míg anyaga bírta a megterhelést. Utolsó morzsái még fénylettek 36 km-es magasságban Márkó felett. Pályagörbéje alapján a fő kisbolygóövből érkezett a Marson túlról. Érdekessége, hogy napközelsége idején egészen a Merkúrig merészkedett ez a kis kődarab.








2022. július 1., péntek

Ausztria újabb meteoritra kapott esélyt


A 2020-as Kindberg meteorit után Ausztria újabb esélyt kapott meteorit találatra. 2022 június 24-én hajnali 0:10-kor (UT) fényes meteor hullott Magyarországról nézve a nyugati égbolt horizontján. A jelenségről rengeteg felvétel készült. A szokásos magyarországi meteorológiai kamerák mellett - itt is köszönöm Gucsik Bence kitartó gyűjtőmunkáját - az egyik legszebb felvételt egy osztrák meteorológiai kamera rögzítette, mely online itt elérhető:

https://www.foto-webcam.eu/webcam/wien/2022/06/24/0210 

Ha ez a gyönyörű felvétel nem lenne elég, hasonlóan szép felvételt rögzített Roland J. szintén Ausztriából

https://fireball.amsmeteors.org/members/imo_view/event/2022/3573

A meteor 100,7 km magasságban fénylett fel az ausztriai Moser felett. 62,1 fokos szögben érte el a légkört. Átlagsebessége 15,9 km/s volt mellyel 95,4 km megtétele után 16,6 km magasságban váltott sötét repülésre a megmaradó anyag az ausztriai Langegg közelében. A legnagyobb fényességét kb. 27 km magasságban érte el. A megmaradó tömeg dinamikai számítását a dunaújvárosi és a mencshelyi kamerák felvételei alapján végeztem el. A dunaújvárosi túl messze volt a fékeződés pontos meghatározásához (távolsága több mint 320 km a jelenség végétől) A mencshelyi (~220km) kamera kiméréséből a maradó anyagra 15 kg jött ki. Az anyag a szokásos Mars - Jupiter közötti fő kisbolygó övből érkezett.



A számított nyomvonalat összevetve a csehek által korábban közölt nyomvonallal az eltérés minimális. A két nyom távolsága kb. 60 m (!) Viszont a nyomvonal vége 3 - 3,5 km-el északabbra jött ki az én számításaim alapján. (Bármelyik kamera párost vettem alapul) Mivel nem rendelekezem a csehek alapadataival, így sajnos nem tudom mi okozza ezt az eltérést. Ez viszont azt jelentette, hogy a modellezett sötétrepülés és szórásmező számítás is 3 km-el északabbra tolódott. A számítást 100 g - 5 kg közötti anyagra végeztem (feltételezve a megmaradó tömeg további darabolódását) A nyomvonal mentén 17,6 km - kék - magasságtól, 16,6 km -ig (fehér) A jelzések alakja a hullott meteorit alakját jelképezik, a kerek inkább gömbölyded, a négyzet inkább szögletes meteorit alakot feltételez.






2022. március 3., csütörtök

Maradt vagy nem maradt...ez itt a kérdés

2022. március 3-án hajnalban 0:17 UT-kor fényes meteort rögzítettek a szemfüles magyar kamerák. Szokás szerint a meteorológiai kamerák képei alapján számoltam, illetve Gucsik Bence meteoros kamerájának képét dolgoztam fel. Ez utóbbiról származnak a sebesség információk is.

Gucsik Bence felvétele

A számított adatok szerint a meteor 93 km magasságban fénylett fel a Balaton partjától kissé keletebbre, Esztergályhorváti felett. kb. 18,4 km/s átlagsebességgel megtett a légkörben több mint 75 km-t, míg végül a légkörünk teljesen felélte anyagát 34,4 km-es magasságban a somlói Tüskevár környékén. Beesési szöge kb. 50 fokos volt. A hullás végéről képkockánként kimért sebesség szerint 35 km-es magasságban még 9,3 km/s -al haladt az akkor még 350g-os főtömeg, 34,4km-en 3,8 km/s-nál mérhető utoljára az akkor kb 22grammos ! tömeg. A számítás dinamikus tömeg számítással készült, mely a jelenség lassulásából teszi számíthatóvá a tömeget. A meteor naprendszerbeli pályagörbéje a szokásos pályát írja le, naptávolban a Marson túl a kisbolygóövben volt. Az anyag a naprendszer palacsintájából érkezett, inklinációja mindössze 0,4 fok !